Tanulmányok Pápa város történetéből

használtak. 33 A templom fekvése, a 17. század közepétől kimutatható folyamatos használata
és a régészeti leletek alapján 34 feltételezhető középkori temető miatt e helyre egy, a középkori
település egyházashelyét rekonstruáljuk, köréje pedig egy települést.
1425-ből egy, a településszerkezet szempontjából nagyon jelentős oklevél maradt fenn Zsemlérről.
Zsemléri (Pápai) Nagy Antal fiai, György és Pál felosztották birtokukat Zsemléren, a
két kúriát (egy régit és egy újat) és a 24 jobbágytelket. Az osztozkodás során megemlítettek
egy kőből épült kápolnát is. 35 A leírás szerint a kúriák a falu keleti részén álltak, azoktól
nyugatra tizenkét jobbágytelek feküdt, a kilencedik telek után volt a kápolna. A tizenkettedik
telektől délre további tizenkét telek húzódott. Az oklevél szerint Zsemlér települést egy „L”
alakú utcából álló falunak lehet elképzelnünk, melynek kelet-nyugat irányú főutcája keleti
végén álltak a kúriák, az utca közepén egy kis dombon helyezkedett el a templom, majd az
utca déli irányba megtért. A falu rekonstruált 15. századi szerkezete az Anna tér környéki mai
utcarendszerben nyomon követhető, a jelenlegi Zimmermann utca (esetleg az azzal párhuzamos
Főiskola utca) - Anna tér - Zrínyi utca által alkotott vonalban. A fentiek alapján valószínű,
hogy Zsemlér a 15. században a mai Anna tér és környékét jelentette, de megmaradt a
korábbi, Tapolca.
Feltételezésünk szerint a korai Zsemlér település a Tapolca mellett, a mai várostól délre
helyezkedett el, és a 14. század második felében, esetleg a 15. század elején a Zsemléri család
- felemelkedésével párhuzamosan - új területen alakította ki saját birtokközpontját. A mai
Anna tér környéki rész domborzati viszonyai sokkal megfelelőbbek erre a célra, mint a
Tapolca melletti sík terület. (Ide lehet várat építeni, amire 1430-ban engedélyt is kaptak
Zsigmond királytól, 36 bár tudomásunk szerint az építkezésre nem került sor.) A Zsemlériek
azonban megtartották a Tapolca melletti területet is, hisz annak malomhelyei fontosak, és
megmarad a két rész azonos elnevezése is. 37
Pápán kívül még egy településnévvel nem foglalkoztunk az eddigiekben, és az Bellérszeg.
Neve a térképeken nem található, lokalizálásához okleveles adatok csak részben nyújtanak
segítséget. 1428-ban Felsőpápának, más szóval Bellérszegnek nevezett településen lévő
birtokairól osztozkodott a Zsemléri család. 38 A Felső Majorok néven ismerjük a 17. század óta
a város északnyugati részét, és e „felső” jelző alapján feltételezni lehetne a két település
térbeli és névhasználati azonosságát. A 15-16. századi adatok nem önálló településként
ismerik, az adóösszeírásokban ha név szerint szerepel, akkor Pápához számítják. 39 Bellérszegnek
önálló plébániatemploma volt, a Boldogságos Szűznek szentelve. A templomot 1405-ben
említik először, és 1428-ból származik a következő, egyben utolsó adat róla. 40 Magyarország
Régészeti Topográfiája Bellérszeg helyét a mai Táncsics Mihály u. (volt Felső Hosszú utca)
környékére teszi; 41 hosszú ideig mi is elfogadtuk ezt a lokalizálást, azonban a pápai középkori
településszerkezetnek, de egyben a várostörténetnek is legproblematikusabb pontját - a
ferences kolostor kérdését - elemezve fel kell vetnünk egy másik lehetőséget is.
A mai belvárosban, a ferences kolostor körüli városrészben egy korai településszerkezet
maradványai ismerhetők fel; a jelenlegi Corvin utcától északra eső rész morfológiailag eltér a
belváros többi részétől. Az utcarendszerben a ferences kolostor nagy kiterjedésű területe
szigetet alkot; a kolostor a déli és némileg a nyugati oldalon igazodik az utcarendszerhez, a
többi oldalon azonban inkább az utcák vonalai alkalmazkodnak hozzá. Ez az állapot csak a
terület korai kialakulása, lehatárolódása esetén jöhetett létre, és egy olyan funkciót kellett
betöltenie, amely meggátolta, hogy a későbbi „városrendezés” e szigetszerű képződményt
felszámolja. Elképzelésünk szerint itt mindig valamilyen egyházi épület állhatott. A település
legelső utcájának a ma Mikes Kelemen utca és Kardos utcaként (Víz utca) nevezett utcát
véljük, majd a ma Szelestey utcának hívott utca alakulhatott ki.
29