Tanulmányok Pápa város történetéből

Így történt ez Pápán is, annak ellenére, hogy ott a klérusnak olyan hatalmas földesúr állt a háta
mögött, mint gróf Esterházy Ferenc. A lutheránusok mindjárt 1707-ben házat szereztek a
város piacterén. Ennek földszintjén rendezték be az „oratoriumot”, az emeleten pedig a
beiktatott új lelkész, Kövesdi János prédikátor lakását. Az épület hátsó udvarában szervezték
meg az iskolát és Rogáts János tanító lakását.
1709-ben Kövesdi utódjául a szakonyi születésű, Halléban tanult győri rektort, Tóth Sipkovits
Jánost hívták meg, akit közben Lipcsében lelkésszé szenteltek. A később dunántúli püspökké
választott, nagy tudományú pietista lelkész Török István földesúrral komaságban is állt. 54 A
Rákóczi-szabadságharc bukása után öt évi pápai lelkészkedése erőszakos beavatkozással
zárult. 1714. február 3-án Esterházy gróf „földesúri auctoritásból” kiparancsolta őt a paplakból,
s mikor ellenállt, megyei hajdúkat és fegyveres spanyol katonákat küldött oda. Fejszével
törték be a paróchiát, elűzték a tanítót is, és mindkettőjük könyveit nyilvánosan elégették. 55
Tóth Sipkovics Pápáról Tétre került, de onnan is több ízben visszajött a pápai evangélikusok
kérésére istentiszteletet tartani Kéttornyúlakon. Halála után, 1757-ben a gyülekezet Homokbödögéhez
csatlakozott. Erről tanúskodik Hrabovszky Sámuelnek, a későbbi dunántúli
püspöknek a hiványa: ő ugyanis wittenbergi tanulmányai után Téten lett pap, s innét elődjéhez
hasonlóan továbbra is gondozta az augustana konfesszión lévő, Bödögén otthonra lelt gyülekezetet,
amíg 1762-ben Nemesdömölkre nem távozott. 56 Mivel azonban akkortájt Bödöge is
csak filia volt és Ugodhoz tartozott, a hívek itt sem templomban, hanem - egykorú feljegyzés
szerint - egy bizonyos Péter András házában gyűltek össze istentiszteletre. 57
A pápai evangélikusok újkori története - a lelkész és templom nélküli hosszú évtizedek után -
az utolsó két évszázadra tekint vissza. II. József türelmi rendeletének hatására 1784-ben kezd
újra szerveződni a gyülekezet.
Az új korszak első lelkésze Szakonyi József volt 1786-tól 1807-ig. A dabronyi születésű,
kiváló képességű ifjú tíz évig tanult a soproni líceumban, majd három éven át Jénában. Tíz évi
nemescsói működése után hívták meg Pápára, ahol utóbb főesperes és a pesti, 1791-es zsinat
tagja is lett. Tudományos művei mellett az ő nevéhez fűződik az első evangélikus templom
felépítése Pápán. Felavatásán szerzett éneke: „Vesd le Pápa gyászruhádat...” sokáig kedvelt
ének volt a lutheránusok között. 58
Ettől az időszaktól kezdve folyamatosan volt lelkészük. Berke Mihály (1808-1813) és Horváth
István (1813-1826) után egyik neves papjuk Sikos István győri születésű, Jénában tanult tudós
ember lett. 1831-ben bekövetkezett halála előtt végrendeletében jelentős hagyatékot juttatott a
gyülekezetnek. Számos prédikációja, gyászverse és életrajza jelent meg. Üdvözlő verset írt
Széchényi Ferenc grófnak is. Az 1811-es Nagy-győri Énekeskönyvben számos éneke volt
található. 59
Molnár Gábor (1832-1836) és László Jónás (1836-1872) után a századforduló országosan is
kiemelkedő lelkész-püspökével dicsekedhetett - mégpedig felekezeti különbség nélkül - Pápa
városa: 1872-ben Gyurátz Ferencre esett a gyülekezet választása.
Gyurátz János és Mesterházy Teréz fia a Vas megyei Bükön született 1841-ben. 1925-ben
bekövetkezett halálakor egyik búcsúztatója - Pálmai Lajos győri lelkész - találóan jegyezte fel
róla a következő mondatokat. „Bölcsője egyszerű falusi ház kis szobájában ringott, a
szalmafödeles házat fehérvirágú akácfák és szívós szilfák árnyékolták, gyermek- és ifjúkora
ennek a kis háznak istenfélő, munkától áldott, szeretettel gazdagított levegőjében folyt le,
azért őrizte meg lelke fehérségét, akarata szívósságát, munkaszeretetét s gyermeki vallásos
lelkületét akkor is, mikor Isten kegyelme őt az elsők közé emelte. Más talán megszédül a világ
tömjénfüstjében, meglankad az elért célnál, feledi a szegénység kunyhóját, - neki élemedett
385