Tanulmányok Pápa város történetéből

mikéntjének kérdései szüntelen gondját jelentették a város immár 7.700 munkást foglalkoztató
üzemeinek és a vezetők egy részének. Okkal jegyezte tehát meg az MSZMP városi
bizottságának az előbbit követő ülésén a beszámoló a „gazdasági mechanizmus felülvizsgálatának”
tömeges felvetésével kapcsolatban, hogy „vannak olyan tapasztalataink, hogy
pártszervezeteink túlságosan a szakember szemével vizsgálják a gazdasági kérdéseket.” 410 Az
egyes üzemekről az is kiderült, hogy baj van „a mérnöki és technikusi munka hatékonyságával”,
az „anyagi ösztönzőkkel”; „nem helyeslik” a kapkodást, „azt, hogy minden hónapban
különböző normakarbantartások vannak”. 411 Ugyanakkor elégtelennek tartották több üzemben
is a vezetők felkészültségét vagy éppenséggel a „divatra” való figyelését, a piackutatást, holott
- szögezte le egy másik üzemi jelentés - „az új gazdasági mechanizmusban cél a rendelő
kívánságainak maximális kielégítése”, s ennek érdekében elkerülhetetlen a „soron kívüli
fejlesztés” és „új gyártmány” bevezetése, úgymond a tervtől való eltérés. 412
Mindezeknek egyfelől természetesen olyan vonzatai is megfogalmazódtak, mint pl., hogy
azért is nehéz az előrelépés, mert az üzemekben nemritkán irányító poszton „sok olyan ember
dolgozik, akik korábban vezető funkcióban voltak és leváltásukból adódóan indokolatlanul
támadják jobbról is és balról is a párt politikáját”. 413 Ehhez jött még a szakszervezetek
hiányos felkészültsége, „a termelési tanácskozások színvonalának” elégtelensége, miért is -
mint olvasható az MSZMP városi értekezletének jegyzőkönyvéből - „a műszakiak inkább
nyugattól akarnak tanulni”. 414 Másfelől viszont talajra találtak az olyan nézetek és hirdetőik is,
amelyek és akik csak „a mechanizmustól várt anyagi érdekeltségről”, a „túlzott áremelésről,
elbocsájtásokról, krónikus munkanélküliségről, gazdasági csődről”, sőt a „kapitalizmus
restaurációjának” veszélyéről szóltak, vagy éppen olyan szervezési és elosztási lépések sorában
jelölték meg annak értelmét, „amely csak a vezetőknek lesz jó”. 415 „Az anyagiak nagyobb
differenciálódása egyesek meggazdagodásához vezet, fennáll az elpolgáriasodás veszélye stb.”
- erősítgették az ugyancsak áremelésektől és elbocsátásoktól tartó textilgyári és húsipari
dolgozók körében. „Még nem is értünk az új gazdasági mechanizmusba, és a vezetők máris
annyit kapnak (ti. prémiumot - O. S.), mi lesz a következő évben” - kérdezték aggódva az
utóbbiak.
Bár mint jól látható, a kezdeményezőknél semmivel sem, különösen tömegükben nem voltak
kisebbek azok az erők, amelyek akarva vagy akaratlanul is, a gazdaság mechanizmusát érintő
reformok ellen munkáltak, mégis sikerült néhány változtatást átmenetileg megkísérelni,
mígnem aztán ezeket is inkább afféle pótcselekvést jelentő lépések követték. A három
legnagyobb pápai üzemnek az 1968. évi feladatokra való felkészüléséről írt egyik jelentés
olyan „reformelemek” fokozatos beépítéséről tudósított, mint a Pápai Textilgyárnál az új
önálló devizagazdálkodás, a Húsipari Vállaltnál közvetlen kapcsolat létesítése a külföldi
kereskedelmi partnerekkel, az Elekthermaxnál kiállítások rendezése stb. 416 És a jelentés nemcsak
azt nyugtázta, hogy „a vezetésre alkalmas kádereket beosztásukban megerősítették, az
alkalmatlanokat felmentették”, hanem az üzemek programjába felvett célkitűzéseket: „a
műszaki és gyártmányfejlesztést”, az „újszerű, hatékonyabb anyagi ösztönzést és bérezést”, „a
termelés és a piac összhangjának biztosítását” s végül a „termelési árrendszer megváltoztatását”.
Egyidejűleg olyan szervezeti teendők is napirendre kerültek, mint az üzemek
közgazdasági és kereskedelmi vezetésének a megerősítése vagy éppen létrehozása (pl. a Pápai
Textilgyárban és az Elekthermaxnál) és nem utolsósorban önelszámoló üzemegységek
kialakítása (pl. a Húsipari Vállalatnál).
A szervezés területén azonban olyan lépéseket is tenni vagy legalábbis tervezni kellett,
amelyeknek a tényleges reformokhoz ugyancsak kevés közük volt, mivel azok nem a belső
átalakításra, hanem főleg a munkaerőkínálat miatt új munkahelyek létesítésére irányultak.
Ilyenek voltak: az Elekthermax Vállalat szárazelem-gyártó részleggel való bővítése, a Buda-
320