Tanulmányok Pápa város történetéből

A pártpolitika palettáján 1939-ben új kormánypártként megalakult a Magyar Élet Pártja. A
parlamenti választásokon a NEP jelöltje, Antal István 13.256 szavazattal győzött a nyilas
Molnár Benjamin gimnáziumi tanárral szemben, aki 6.244 szavazatot kapott. Ez a választási
eredmény is azt bizonyítja, hogy a szélsőjobboldal Pápán az 1930-as években sem nyert
többséget.
Az 1867 után alakult egyesületek a két világháború között is fennmaradtak, de újak is
alakultak. Ezeket három csoportra oszthatjuk:
a/ munkásegyesületek, szervezetek,
b/ jobboldali szélsőséges csoportok,
c/ sportkörök.
Különösképpen fellendült a város sportélete, ezt egyébként az 1921. évi Testnevelési törvény
is szorgalmazta. 1930-ban megalakult a Perutz gyár sportköre s „footbalcsapata”. 1935 őszén
már a dunántúli I. osztályban játszott, később az 1940-es évek elején pedig a Nemzeti
Bajnokság II. osztályában. 1926-ra készült el a ligeti sportpálya futball- és atlétikai pályáival,
lelátóival. Jelentősen fellendült az iskolák sportélete is. A Turul Szövetséget 1929-ben, a
Baross Szövetséget 1930-ban, a Magyar Irredenta Szövetséget még 1920-ban, a Magyar
Revíziós Ligát 1932-ben szervezték. 1932-ben hirdette meg a Magyar Revíziós Liga pápai
csoportja az új honfoglalást. A hagyományos „civil társadalom” az újonnan alakuló, illetve
felerősödő különféle munkásszervezetek, köztük a Pápán erősnek számító keresztényszocialista
szervezetek, egyházak szembenálltak a nyilasokkal. Sokan ismerték és elfogadták a
Magyar Front programját. Pápa 1926-ban vált a Dunántúli Református Egyházkerület püspöki
székhelyévé Rév-Komárom helyett. Antal Géza halála után, 1935-ben Medgyaszai Vincét
választották püspökké. Ő azonban 1942 decemberében lemondott tisztségéről, és helyét 1943.
március 24-én Győry Elemér foglalta el. Czapik Gyula apostoli kormányzó, majd veszprémi
római katolikus püspök egri érsek lett, s 1944 márciusában Mindszenty Józsefet nevezték ki
utódjául. (Czapik Gyula előtt 21 évig Rott Nándor volt a veszprémi megyés püspök.) 1943-
ban felmerült a pápai múzeum alapításának gondolata, az irodalmi, történeti, régészeti kincsek
elhelyezése és rendezése céljából. Keresték hozzá a megfelelő patinás épületet is. A Petőfiházat
azonban nem tartották erre alkalmasnak, a Korvin utcai Mátyás-ház pedig az
Esterházyak tulajdonát képezte. Gyakran jelentek meg Pápán neves művészek, írók. 1937-ben
Bartók Béla hangversenyt adott a Griff nagytermében, az Operaház pedig 1938-ban a Városi
Színházban a János Vitézt adta elő, majd Zilahi Lajos, Németh László, Veres Péter tartottak
előadásokat.
Az 1930-as évek végétől kezdve megjelentetett zsidó törvények Pápán is jelentősen
korlátozták a zsidó lakosság jogait. 1944 áprilisában Endre László belügyi államtitkár a
polgármesterhez és a községi elöljárókhoz szóló rendeletében előírta a zsidó vallásúak
összeírását név és lakcím szerint. Az 1944. április 11-i Endre László-féle újabb rendelet
többek között kimondta: a közellátástól zsírt és cukrot nem kaphatnak. Telefonjaikat kikapcsolták,
rádióikat elkobozták, boltjaikat bezárták, vagyonukat zár alá vették. Majd kötelezővé
tették számukra a sárga csillag viselését. Friebert Lajost, a Bacon Húsgyár igazgatóját, Steiner
József téglagyárost, Gutz Emil és Pátkay Lajos ügyvédeket internálták. 1944 májusában a
Rákóczi, Eötvös, a Petőfi, a Szent László utcákat magában foglaló városrészből - a Bástya
utcáig - kialakították a gettót. A 13 és fél kat. hold területet magába záró gettót 2 méter magas
deszkafal kerítéssel vonták körül. Dr. Kőrös Endre és felesége, a Református Nőnevelő Intézet
nyugalmazott igazgatója, Korein György, továbbá dr. Glück Sándor nőgyógyász és felesége is
öngyilkosok lettek még mielőtt a gettóba vitték volna őket. Mintegy 3.600 embert zártak ide,
265