Tanulmányok Pápa város történetéből

Mindazonáltal az egyházaknak jelentős szerepük volt az ország, a társadalom szellemi
életének alakulásában s ezáltal közvetlenül vagy közvetve a civil társadalom kialakulásában és
tevékenységében is. Bár sajátos szervezeti rendjük, jellegük miatt olyan évszázados hagyományokat
is őriztek, amelyek a modern polgári szerveződésektől több vonatkozásban
különböztek. Valamely egyházhoz tartozás ugyanis már a születéskor determinált, annak
ellenére, hogy a törvények lehetővé tették a felekezetenkívüliséget csakúgy, mint a ki- vagy
átkeresztelkedést valamelyik másik valláshoz és egyházhoz. Ezekre azonban ritkán került sor,
legfeljebb az 1930-as években az állam által az izraelitáknak ajánlott kikeresztelkedés
eseteiben.
Az elmondottakból ered, hogy Pápán sem a pártok tevékenységéhez fűződő napi politika állt
az érdeklődés középpontjában, hanem a civil társadalom különböző formáiban vállalt
szerepkör.
Pápán az 1867-1945-ig terjedő időszakban a parlamenti választásokon általában kis
szavazatkülönbséggel ugyan, de a kormánypártiak szerezték meg a mandátumot, vagyis a
város választóközönsége a hatalomtól várta érdekeinek hathatósabb védelmét.
1867 után az ipar és a kereskedelem előmozdítása érdekében 1886-ban a mintegy 500 önálló
iparos megalakította a városi ipartestületet és iparhatóságot. Az iparegyesületek, testületek
alakítását már a céhek megszüntetését kimondó 1872. évi ipartörvény is szorgalmazta. Az
alkalmazottak és a gyári munkások azonban csak a századforduló után tartották elodázhatatlannak
érdekeik hathatósabb védelmét.
A városi ipartestület fő feladatának természetesen az iparosok védelmét, adó- és vasúti
vámkedvezményeinek biztosítását, jólétének előmozdítását tekintette, de különös hevességgel
követelte az iparengedéllyel nem rendelkező mintegy 150 „kontár” tevékenységének tiltását s
az ellenük foganatosítandó hatósági, rendőri intézkedéseket. Mert - amint újra és újra hangsúlyozták
- az iparengedéllyel bírók fizetik az adót, az iparhatósági pótlékot és támogatják az
ipariskola működését. 1892-ben szervezték meg a pápai ipartestület betegsegélyező pénztárát
az 1891. évi 14. tc. alapján. A pápai kerületi betegsegélyző pénztár bevételei a tagok és a
munkaadók járulékaiból, adományokból és mindezek kamataiból álltak. 1 forint kereset után 2
krajcárt kellett befizetni a pénztárba. Ennek 2/3-át a munkaadók, míg 1/3-át a munkavállalók
fizették. A pénztár tagjai az ipari és gyári munkások lehettek, továbbá mindazok, akiket az
1884. évi ipartörvény foglalkozási ágak szerint megnevezett. (Bányákban, üzemekben, építkezéseken
vagy vasúti csomópontokban, postán vagy a kereskedelemben foglalkoztatottak.)
Míg a pápai Lloyd Egyesület kizárólag az izraelita iparosok és kereskedők érdekképviseleteként
jött létre.
Pápa rendezett tanácsú város 1874. évben működő egyletei: az 1834-ben alakult Casino. Tagjainak
száma: 169. Engedélyezésének éve: 1857. A további egyletek alakulásuk és működésük
engedélyezési évének feltüntetésével:
Takarékpénztár: 1863. Engedélyezték: 1863.
Polgári kör: 1867. 243 tag. Engedély: BM 1867.
Kereskedelmi és Iparbank: 1871. 1.000 tag.
Soproni Leszámítoló Bank pápai fiókja: 1872.
Izraelita Szegénységsegélyező Egylet: 1872. 267 tag.
Izraelita Temetkezési Egylet: 1750. 216 tag.
Izraelita Beteggyámolító Egylet: 1712. 229 tag.
Izraelita Tanulmányozó Egylet: 1820. 140 tag.
Izraelita Emberszereteti Egylet: 1867. 222 tag.
260