Tanulmányok Pápa város történetéből

szerint a tisztviselők megválasztását. No, volt öröm, az volt a felkiáltás: Ezernyolcszázhatvan,
amit vártunk, megvan! Ezzel aztán végleg elmaradt a Garibaldi-féle felszabadítás.” 87
- ... A Ház úgy határozott - folytatja a krónikát Voyta 1861-gyel -, hogy nem állunk szóba
Ferenc Józseffel, hanem feloszlatjuk az Országgyűlést. Mindenki mondjon le (...), és egyúttal
elhatározták, hogy nem szabad adót fizetni egész Magyarországon. Ezután jöttek keserves
napok, az osztrák és cseh abszolutista hivatalnokoknak már régóta befellegzett, az új
tisztviselők lemondtak, Ausztriának pénz kellett, tehát ránk zúdította a vasas németjeit,
ulánusait, dragonyosait, egy-egy házba 10-20 embert s lovat (...) addig, míg az illető az adóját
meg nem fizeti! - Ezzel vége volt a magyar nép szép reményeinek... 88
A történelem folyamatát azonban ideig-óráig lehet csak feltartóztatni. 1861-ben a helyi
közigazgatásban, a kiegyezéssel országosan is megnyílt az alkotmányos fejlődés útja, aminek
eredményeképpen Pápa 1872-ben rendezett tanácsú városi rangot nyert.
Jegyzetek
1. A kor általános történetére összefoglaló műként a „tízkötetes” Magyarország története VI. kötetének
vonatkozó részlete ajánlható: Magyarország története, 1848-1890. Főszerk.: Kovács Endre. Bp., 1979. (A
kötet 435-768 oldalán: Az önkényuralom kora (1849-1867), írta: SZABAD GYÖRGY.) Átfogó
igazgatástörténeti ismeretek nyerhető CSIZMADIA ANDOR: A magyar közigazgatás fejlődése a 18.
századtól a tanácsrendszer létrejöttéig Bp., 1976. c. könyvéből. Részletes igazgatás- (hivatal-) történeti
ismereteket nyújt SASHEGYI OSZKÁRnak Az abszolutizmuskori levéltár (Bp., 1965) c. műve. Az
abszolutizmus vagy „neoabszolutizmus” kora közéleti és hivatali viszonyaink jobb megértéséhez néhány
hozzáférhetőbb mű az utóbbi évtizedekből (példaként egy vármegyére, egy sz. kir. városra és egy
mezővárosra): SZITA JÁNOS: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején I. rész In. Baranyai
Helytörténetírás, 1980. Pécs, 1981; II. In. uo, 1983-1984 Pécs, 1985; LENGYEL ALFRÉD: Győr története
a Bach korszakban. Győr. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Dávid Lajos-Lengyel Alfréd. Győr, 1971;
SIMONFFY EMIL: Zalaegerszeg képviselőtestülete és tanácsa a polgári kor első évtizedeiben (1848-1872).
Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Szerk.: Bónis György-Degré Alajos. Bp, 1971. A
kortárs visszaemlékezése: BERZEVICZKY ALBERT: Az abszolutizmus kora Magyarországon, 1849-1865.
III. Bp., 1922-1925.
2. Munkámhoz túlnyomórészt a város mindenkori hatóságának jegyzőkönyveit használtam. Korszakunkból
megvan az 1849., 1851-1853., 1856., 1857. és 1859. évi kötet, ezután viszont már csak az 1866-os
következik. A jegyzőkönyvekhez - szerencsésebb sorsú városokkal ellentétben - ma már egyetlen iratot sem
lehet felmutatni VeML. A MOL vonatkozó anyagából - amelyben Veszprém vármegyei eredetű iratokat is
őriznek - Sashegyi említett műve tájékoztat.
3. Korszakunkról csak szórványos adatokat találunk a pápai könyvespolcon. A helytörténeti művek, részben
saját koruk szokásainak megfelelően, részben bizonyára a források és a forrásközlések hiányosságai miatt,
rendre kihagyják vagy csak futólag említik ezt a borús korszakot. Forrásértékű közlés volt Woita József
visszavonult polgármester történeti áttekintése a város legutóbbi fél évszázados történetéről, benne a
hatósági szervezetben történt változásokról (1835-1885) az 1885. évi polgármesteri jelentés függelékében.
Részeit idézi a P. L. 1886. évi 34. száma. Forrásokat idéz és röviden kommentál SCHOOR ERNŐ: Pápa
kiváltságos város közigazgatása. KAPOSSY L.: 1905. Megemlítendő még a város feudális és kapitalista
kori levéltárának áttekintő raktári jegyzékéhez tartozó rövid történeti bevezető, mely témánkba vágó
megállapításokat is tartalmaz; készítette: TAKÁTS RÓZSA, 1974. VeML.
4. Pápa város tanácsülési jegyzőkönyve, 996, 997/1849. sz. pont VeML. Fő forrásunk a város tanácsülési,
tanácskozmányi, esetenként egyéb testületi üléseinek jegyzőkönyvei, a továbbiakban egységesen: Jkv. A
hivatkozott két jegyzőkönyvi pont szövegét közli: KAPOSSY L.: 1905. 348-349.
5. A vezetéknév gyakran Willax alakban is.
6. Nevét Bisiczkynek, néha Bisichkynek is írták.
7. Schoornál tévesen: Jóris.
226