08.11.2014 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

szövetkezetek nem a tagság elképzelései, hanem a központi tervelőírások szerint, az állami<br />

vállalatokhoz hasonlóan működtek.<br />

Miután s miközben lezajlottak a pártegyesítő gyűlések, valamint az államosítások és szövetkezetszervezések,<br />

eltekintve néhány politikai felhangú szenzációtól (új rendőrkapitány<br />

kinevezése, letartóztatások politikai és közellátási okokból vagy éppen a Benedek-rendiek<br />

könyvtárának majdnem teljes leégése 191 ), nemigen történt a város életében olyan politikai<br />

esemény, amely valamelyest megmozgatta volna a lakosságot. Hívtak meg ugyan ezután is a<br />

fővárosból vezető személyiségeket (Ortutay Gyulát, Ratkó Annát és másokat), szereplésük<br />

azonban nem járt különösebb sikerrel. Szerveztek egy-egy békegyűlést is „az amerikai<br />

imperialisták háborús, támadó politikája ellen”, ám szintén hasonló kimenetellel.<br />

Mindebben jócskán része volt annak is, hogy azokat a szervezeteket, intézményeket, amelyek<br />

a politika kereteit, közvetítését szolgálták volna, szinte teljesen felszámolták az ötvenes évek<br />

elejére. Igen jellemző, hogy bár szóvá tették: a paraszti lakosságú Alsóváros vezetésében<br />

kevés és háttérbe szorított a paraszti elem, mégis a városrész kultúrotthonát lakás céljára<br />

vették igénybe, az olvasókört pedig egyszerűen megszüntették. 192 1949 elején az addigi két<br />

paraszti szervezetből (FÉKOSZ és UFOSZ) létrehozták ugyan a DÉFOSZ-t (majd azon belül<br />

a munkástagozatot), de hiába jelentettek 1.440 tagot, ha az esztendőre elkövetkező gyűlésen<br />

abból mindössze 25 jelent meg. 193 Azért gyenge e tömegszervezet, mert „parasztkáder” vezeti<br />

- állapította meg a város akkori titkára. 194 Nemigen volt jobb a helyzet magában az MDP-ben<br />

vagy a DISZ-ben sem. A taggyűlések „passzívak” - olvasható a városi bizottság egyik<br />

ülésének jegyzőkönyvéből. 195 Mint egyebek közt a Magasépítő Vállalatnál megesett, nem<br />

tudták azt megtartani sem, mert a 130 tagból mindössze 40 jelent meg. 196 S ami ennél még<br />

súlyosabb, azért nem hívott össze idejében (1953 elején) a városi MDP-bizottság választmányi<br />

ülést, mert időközben 25-ről 13-ra (ebből 5 fegyelmi által) olvadt le a választmányi tagok<br />

száma. 197 A DISZ-ről pedig nem sokkal a megalakulása után állapította meg az MDP városi<br />

titkára, hogy „nem tölti be hivatását”, és „súlyos hiányosságok” jellemzik.<br />

A lakosság egészének csökkenő politikai érdeklődésére leginkább talán az újságolvasás<br />

visszaesése utal. Nemcsak az történt, hogy a két helyi lapot (Népújság, Kis Újság) 1949-ben<br />

megszüntették, és a központi lapok mellett a Pápával csupán mellesleg foglalkozó Veszprémi<br />

Népújságot kínálták, hanem általában is csappant az újságolvasók aránya. Míg 1950 közepén<br />

is még magas számadatokat soroltak, másfél évre rá már 10,1 %-os lakossági előfizetésről<br />

adtak jelzést. Ez nem önmagában, hanem azért tekinthető kevésnek, mert a Veszprémi<br />

Népújság csupán a harmadik helyen (Szabad Nép és Népszava után) állt, mindössze 472<br />

előfizetővel. 198 Ezen nem segített annak a követelésnek a teljesítése sem, hogy legyen a<br />

városnak egy külön, állandó újságíró tudósítója. Gyengült az egyetlen mozi látogatottsága, sőt<br />

többen úgy vélekedtek: általában a város kultúrélete is. 199<br />

Csoda-e hát, ha a politikai élet és érdeklődés ilyen alakulása mellett nem jelenthetett említésre<br />

méltó eseményt a Függetlenségi Front koalíciós partnerpártjainak elsorvasztásával és<br />

Barankovics Nyugatra távozása után, a legnagyobb ellenzéki párt megszüntetésével<br />

létrehozott Magyar Függetlenségi Népfront képviselőinek 1949. májusi „megválasztása”. Az<br />

elhaló pártok „megnyert” embereivel rendezett „közös pártnap” után a Népfront ugyan<br />

márciusban Pápán is újjáalakult, maga az urnákhoz járulás azonban csak annyiban keltett<br />

figyelmet, hogy arányaiban és nem különben az igennel szavazók részesedésében is alacsonyabb<br />

volt az országos 94,7, illetve 95,6 %-nál. Hasonlóképpen zajlottak az 1950. októberi<br />

tanácstag-választások is. Pápa választásra jogosultjaiból 97,1 % szavazott, 90,4 %-ban a<br />

Népfront jelöltjeire, melynek jelentősége, éppen úgy, mint a 12 utcanév e tájt történt<br />

átkeresztelése, megértő fogadtatás nélkül maradt. 200 Mindez nem véletlen, hiszen Pápa megyei<br />

296

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!