Tanulmányok Pápa város történetéből

Bár a megye más városaihoz képest mind a két párt jócskán rendelkezett mozgalmi előzményekkel
(a munkások közül többen 1919 visszatértét, a kollégiumi vagy a zsidó
entellektüelek pedig egy baloldali demokrácia megteremtését várták), mégis az üldöztetések
és az elhurcoltatások folytán az SZDP mintegy 600, az MKP csupán 15 taggal kezdte meg
működését. 13 Ezeknél is kisebb pártként indult az NPP. S mint ahogyan a legkisebb pártnál, a
PDP-nél nem a helyi polgárság hiánya, az NPP-nél sem egyszerűen a város agrárnépességének
alacsony (17-18 %-os) aránya a gyengeség oka, hanem inkább az, hogy egyikük sem
rendelkezett előzményekkel. A Kisgazdapárt viszont, amely nem volt ilyeneknek híjával, a
város messze legerősebb pártja lett, természetesen annak árán, hogy befolyása nemcsak a
parasztságra, hanem a polgárságra, az értelmiség jelentős részére is kiterjedt. Nem véletlen,
hogy az 1945-ös őszi választásokon, tehát az első igazi politikai erőösszemérésen, ez a párt
nyerte el Pápán is a szavazatok abszolút többségét. Az időközben több ezres tagságot
meghódító két munkáspárt közül másodiknak az SZDP sorakozott föl a Kisgazdapárt mögé,
míg az önnön vezetőinek alkalmatlanságától szenvedő MKP alig több mint másfél ezer
szavazatra tett csak szert. Bár az NPP több kérdésben is (pl. beadási terhek, zugkereskedelem
korlátozása, volt fasiszták megregulázása) határozottan kiállt a paraszti érdekek mellett, mégis
csupán feleannyi szavazatot szerzett, mint az MKP. A választások végül ismét megerősítették
a PDP utolsó helyét. 14
A kezdeti változásokon tehát mindenképpen a Kisgazdapárt és főleg az hagyott nyomot, hogy
annak egyik helyi vezetője, a nyilas internálásból visszatért Sulyok Dezső (a Perutz-gyár volt
jogásza) lett. E markáns arcú politikus április elejétől mint Pápa első demokratikus
polgármestere a rendőrség, a közellátás megszervezésétől a kommunális hálózat helyrehozásáig
szinte valamennyi gondját vállalta a városnak. A részben megújuló, kezdetben alig
40, később pedig több, mint 60 tagú városi képviselőtestület (helyettese: az MKP-tag Kerekes
János) nemcsak a jelenre, hanem távolabbra is tekintve vezényelte Pápa újjáépítését. 15 S hogy
az idők szavát értve, mennyire a változások hívéül szegődött a polgármester, azt jelzi már első
levele is, amelyet a polgármesteri szék április 9-i elfoglalásakor intézett a lakossághoz: „25 év
bűneit a mostani napok szenvedései váltották fel, egy születésétől fogva hazug és becstelen
jobboldali uralom így ért véget - írja, majd így folytatja -, de csak a bűnös vezetőség pusztult
el, a nép él és a szenvedések jutalma a demokratikus országok baráti kötelékében elkövetkező
jobb és igazibb élet lesz.” 16 Bizonyára az ebben is kifejeződő felfogása szolgált alapul ahhoz,
hogy a néhány héttel később, „a város politikai ügyeinek legfőbb intéző szerveként”
megalakult mintegy 15 tagú Nemzeti Bizottság elnökévé lett. A bizottság titkári tisztét
helyettese, Kerekes János, a jegyzőit pedig Muray Frigyes szerzetespap töltötte be. 17
A városi igazgatás és a Nemzeti Bizottság vezetésének ilyen módon való egybeesése,
legalábbis amíg (október 1.) Sulyok töltötte be a polgármesteri tisztet, főleg az előbbi
tekintélyét, erejét, a pártok vonatkozásában pedig a Kisgazdapárt, kisebb mértékben azonban -
a kommunista Kerekes Jánoson keresztül - az MKP befolyását is növelte. Bár az utóbbi párt
nem nézte jó szemmel Sulyok olyan intervencióit, amelyek egyes jobboldali figurák átmentésére
irányultak, vagy éppen rosszallotta az olyan kijelentéseit, hogy az „MKP bolsevizálni
akarja az országot”, sőt, állítólag „hozzá akarja csatolni... a Szovjetunióhoz”, 18 mégis
állítható, hogy hasznára vált a városnak ez az összpontosított, ugyanakkor a politika széles
színskáláját mutató és tűrő vezetés. A forrásokból kiolvashatóan több szempontból is.
Azontúl, hogy más városokhoz hasonlóan vagy azokhoz képest rövid időn belül sikerült
biztosítani az elemi kommunális (víz, villany stb.) szolgáltatásokat és az oktatás megindítását,
többé-kevésbé megoldani a közellátást, valamint általában az újjáépítés kezdeti feladatait s
nem utolsósorban a megyei városi rangú közigazgatás és igazságszolgáltatás, kommunális
gazdálkodás kiépítését, olyan központi támogatásokat is igénybe vettek, amelyekhez más
277