Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tőkeereje az alábbiak szerint alakult. A betét: 8.394.775; a jelzálogkölcsön: 4.475.079; a<br />
váltóleszámítolás: 1.735.481 korona tiszta nyereményt mutatott ki. Mindez azt bizonyítja,<br />
hogy a kiegyezés utáni évtizedekben, különösen azonban a századfordulón a banktőke<br />
jelentősen megnövekedett.<br />
Pápa városa és közvetlen környéke nem rendelkezett ugyan nyersanyaglelőhelyekkel, de<br />
kedvező, a Bakony és a Kisalföld peremén elhelyezkedő természetföldrajzi helyzete lehetőséget<br />
adott volna számára a korszerű faipar különböző ágainak, továbbá a mezőgazdasághoz<br />
kapcsolódó modern iparágak - textil, cukor, dohány, malom - meghonosítására. Ennek azonban<br />
- miként később világossá vált - nélkülözhetetlen feltétele lett volna a gyáripari fejlődéshez<br />
elengedhetetlen kedvező forgalmi viszonyok, elsősorban a vasúthálózat kiépítése, Pápa<br />
vasúti csomóponttá válása. Ezt a lehetőséget azonban elveszítette, hiszen a budapest-grázi<br />
vonal nyugat-dunántúli központja Kis-Cell (Celldömölk) lett, az Adriához vezető vasutak is<br />
elkerülték a várost. A legnagyobb lehetőségnek a Győr-Pápa-Tüskevár-Körmend-Szentgotthárd-<br />
Graz vasútvonal tűnt. Ám a pápai képviselőtestület 1867 körül nem támogatta ezt a tervet.<br />
A kiegyezés után a vasutak építését a törvényhozás hagyta jóvá, akkor is, ha azokat magántársaságok<br />
építették. S ez természetes is, hiszen a vele összefüggő számos kérdéskör más<br />
jogszabályokkal, a polgári jogviszonyok széles körével került kapcsolatba. Például a<br />
kisajátítás, a kárpótlás, a foglalkoztatottság, a fennálló általános építkezési szabályok<br />
részeként a pályaépítések módja, az állami kölcsönök és kamataik, a forgalom szempontjából<br />
a vasutak emelkedési és kanyarodási vonalainak meghatározása. A törvények előírták a megépítendő<br />
hidak számát s azok jellegét, az állomások helyeit. Kötelezte az engedélyezetteket -<br />
meghatározott feltételek mellett - a postaszolgálat ellátására, rögzítette a biztosítási feltételeket,<br />
továbbá a kamattartozásokat, az adómentességet stb. A magyar nyugati mozdonyvasút<br />
kiépítése tárgyában c. 1886. évi V. tc. engedélyt adott a „Székesfehérvártól Veszprémen, Kis-<br />
Cellen, Sárváron, Szombathelyen, Körmenden, Szt. Gotthárdon át, Grázzal való összeköttetés<br />
céljából, az ország határszéléig terjedő fővonal”, továbbá egy Kis-Celltől Pápán át Győrig<br />
vezető szárnyvonal építésére. Erre a Magyar Általános Hitelbank és a Weiersheim M. M.<br />
bécsi cég kapott lehetőséget. A törvény kimondotta, hogy a győr-pápa-kis-cell-szombathelyi<br />
vonalszakaszokat az engedély-okmány hatályba lépése után két év alatt, a székesfehérvár-kiscelli<br />
vonalszakaszt pedig három év alatt kell megépíteni. A Szombathely-Körmend közötti, az<br />
ország határáig terjedő vonalszakaszt pedig addig kell megépíteni, amikorra az ország<br />
határától Grázig terjedő vonal elkészül. A Győr-Gráz vasútvonalon 1871-ben indult meg a<br />
forgalom. Ezután Pápa számára a - forgalom és az iparfejlődés szempontjából - másod- vagy<br />
harmadrendű szárnyvonalak, illetve a századfordulón a helyi érdekű, vicinális vasutak<br />
kiépítésének esélye maradt. A Celldömölk-Győr-Pápa közötti vasútvonal után 1896-ban<br />
átadták a 36 és fél kilométernyi pápa-csornai szárnyvonalat, amely létrehozta az összeköttetést<br />
a győr-sopron-ebenfurti fővonallal. Közben már elkezdték a Bánhida-Kisbér-Pápa vonal<br />
építését. 1895-ben a város erre a célra 100 ezer forintot ajánlott fel. A pápai Esterházyak<br />
80.000,-Ft-os támogatást ígértek, míg a megye 100.000,-Ft-tal járult hozzá a vicinális vasút<br />
építéséhez, de ezt az összeget később 175.000,- Ft-ra emelte. Ezen a vasútvonalon 1902-ben<br />
indult meg a forgalom. Ilyen módon Pápa a századfordulóra a mellékvonalak csomópontjává<br />
vált, s ez lehetővé tette egy-két gyár építését. Itt kapott helyet a MÁV osztálymérnökség is.<br />
A vasútállomás közelében felépült a Dohánygyár, majd a Perutz-Testvérek textilgyára.<br />
Megnőtt a telkek ára is, a korábbi 60-80 filléres négyszögölenkénti ár az első világháborúig 5-<br />
40 koronára emelkedett. Ezek azonban eleve nem pótolták a vasút kínálta korábbi nagyobb<br />
lehetőségeket. Sőt, a város kézműipara is veszélybe került, hiszen például a győri szárnyvonal<br />
nemcsak Pápa ipari és mezőgazdasági termékeit közvetítette, vitte tovább, hanem az osztrák<br />
termékek behozatalát is megkönnyítette.<br />
232
Change language