Tanulmányok Pápa város történetéből

Mikovinyi Ignác azonban már képzett ember - az új generáció képviselője, aki jogi
szakismeretekkel felvértezve kezdte közigazgatási pályafutását.
3./ Jelen pillanatfelvétel arra enged következtetni, hogy az 1848. évi tisztújításon nemzedékváltás
történhetett, hiszen a kulcspozíciókba a középgeneráció tagjai kerültek.
4./ A hatalommegosztás a helyi katolikus társadalmon belül mehetett végbe, mivel - a bencés
háztörténet utalása szerint - a szavazásban csak a katolikusok „vehettek” részt. Közelebbit
erről csak akkor tudhatunk meg, ha az események hátterét megvilágító újabb források
bukkannak fel.
Fegyverek árnyékában
Az újjáalakított városi magisztrátus előtt sürgős teendők álltak. A Veszprém Megyei Állandó
Bizottmány - Csány László kormánybiztos utasítására - a várható horvát támadás feltartóztatására
július elején a megyei nemzetőrség 1/3 részét, azaz 4000 főt a baranyai Dráva-vonal
védelmére rendelte. A szolgálati időt egy hónapban határozták meg. 37 A pápai alakulat július
5-én indult a sellyei táborba, s anélkül, hogy harcba bocsátkozott volna, augusztus 15-én tért
haza. 38 A nemzetőrség felszerelésére a város az uradalmi pénztárból vett fel 1800 ezüstforint
kölcsönt. 39
A váltás - gr. Eszterházy Károly parancsnoksága alatt - augusztus 7-én indult Siklósra. Jellacic
betörésének hírére azonban visszavonultak a nemzetőri csapatok, s szeptember 18-án már
Pápán ünnepelték őket. 40 Annak ellenére, hogy a kivezényelt alakulatok ellenséget nem láttak,
mégis voltak veszteségeik. A rossz éghajlati és higiénikus viszonyok, a fejüket felütő
járványok, a szokatlan testi és lelki megterhelés több áldozatot követelt. 41
A városi tanács a nemzetőrség távollétében újabb és újabb honvédelmi feladatokat teljesített.
1848. július elején az átmenetileg itt állomásozó 1. honvédzászlóaljat, augusztus közepétől a
7. zászlóaljat kellett ellátnia. Augusztus végén pedig már az újonnan szervezett ún. „önkéntes
nemzetőrség” állományának feltöltéséről, a városra eső 66 nemzetőr kiállításáról kellett
gondoskodnia. 42
1848. szeptember elején a dunántúli kerület önkéntes nemzetőreit vonták össze a városban
Kosztolányi Mór parancsnoksága alatt. 43 1848. szeptember 11-én Jellacic átlépte a magyar
határt, s ezzel kezdetét vette a nyílt önvédelmi harc. A pákozdi vereség után Bécs irányába
hátráló Jellacic üldözésére a pápai nemzetőrséget is útnak indították október 4-én. Győrön,
Sopronon át Parndorfig követték a horvátokat, de komolyabb harcba nem keveredtek velük.
Felsőbb utasításra október 14-én Sopronba vonultak vissza - itt a város megtagadta ellátásukat
-, majd 18-án megérkeztek Pápára, ahol a nép ünnepélyesen fogadja a különösebb harci
babérokat nem szerzett nemzetőröket. 44
A tanács közben 70 hátrahagyott sebesült vagy beteg horvát katona ellátásáról gondoskodott.
Ezeket a Keszthelyen elfogott 500 horvát nemzetőr követte, akiknek őrizetét a városra bízták.
A rosszul felszerelt katonákat a bencés gimnáziumban és az ún. Császár-majorban helyezték
el. Élelmezésükről megfelelően gondoskodott a város lakossága. 45
A városi tanács 1848. novemberében és decemberében a legtöbb energiát a honvédek
sorozására és a rend fenntartására fordította. Az országgyűlés által ünnepélyesen megajánlott
200.000 fős hadseregből a megyére arányosan 3.086, a pápai járásra 743 újonc esett. A megyei
Állandó Bizottmány határozata szerint a 19-22 éves hadkötelesek sorozása két kerületben: a
veszprémiben és a pápaiban történt. A legényeket 4 éves katonai szolgálatra kötelezték,
206