Tanulmányok Pápa város történetéből

A pápai örökös szerződést jóváhagyó helytartótanács úgy ítélte meg, hogy Pápán 24 tagú
külső tanács felállítása felesleges. A 40 vagy 60 tagú választott község „mind a város közönséges
jóvának elől mozdíttása, mind pedig a magistratusnak is könnyebbséges fentt tartására”
szolgálna. 90
A városi tanács és a magyar és német „becsületes purgerség” 1795. február 28-án gyűlt össze
a városháza tanácstermében, hogy a helytartótanácsi rendeletet végrehajtsa. A tanácskozáson
elfogadták a választott község felállításának gondolatát.
Bár a jóváhagyott örökös szerződések még nem érkeztek vissza a kormányhatóságtól, a
polgárság az uradalmi census beszedése, az uradalmi tisztek zaklatásainak meggátlása végett
szükségesnek látta a választott község haladéktalan felállítását.
A jelenlévő 104 polgár ezt követően a tanácsterem mögötti szobába vonult át, hogy írásban
tegyen javaslatot a tanácsnak a testület összetételére vonatkozóan.
A polgárok ekkor maguk közül az alábbi személyeket választották a testület tagjaivá:
1. Máté István * 21. Györgyik János
2. Tiszai János 22. Horváth Ferenc
3. Hegedűs Ferenc 23. Sajnovits Mihály
4. Kálóczi József 24. Korporits József
5. Szabó András 25. Bernhard Mátyás
6. Németh Mihály 26. Versegi István
7. Göntzöl György 27. Vinkler Fridolin
8. Papp József 28. Romlajtner Antal
9. Iker Jakab 29. ifj. Németh Mihály
10. Horváth Pál 30. Fraisperger Wilhelm
11. Batsák Ferenc 31. Réphan János
12. Kunte János 32. Püspök György
13. Szakoltzai János 33. Palla Pál
14. Szakonyi Ferenc 34. Torma Ferenc
15. Pauli Mihály 35. Turher József
16. Vitze Imre 36. Willax János
17. Heyner János 37. Menyhárt Ferenc
18. Pauli Mihály 38. Szabó Tamás
19. Kopff Antal 39. Leicht János
20. Maninger János 40. Korporits József
* Az aláhúzással jelöltek tagjai voltak a 24 tagú külső tanácsnak.
A választott községbe bekerült a volt 24 tagú külső tanács legaktívabb 16 tagja s a legtekintélyesebb
mesteremberek. A testület tagjainak kb. 25 %-a a német, a többi a magyar és
más nemzetiségű polgárságot képviselte. Elöljárónak Korporits Józsefet választották. A
választás eredményét a tanács is változtatás nélkül jóváhagyta. 91
A választás felszínre hozta a társadalmi feszültségeket. A magyar polgárság nem fogadta el a
választás eredményét. Nehezményezte, hogy a testületbe a házzal nem bíró mesteremberek is
bekerültek, akik majd részrehajlóan fognak szavazni. Ezért követelték a „zsellérek” kihagyását
és új, szavazatszámláláson alapuló választás elrendelését. Másik érvük az volt, hogy a
választást manipulálták: az az „érdemesebb” polgárok akaratát tükrözte.
192