Tanulmányok Pápa város történetéből

A Kovács utca, vagy ahogy a későbbiekben többször előfordul: Kovácsok utcája elnevezés a
17. században gyakran használt utcanév volt. A rovásadó-összeírás után 1610-ből van a következő
adatunk róla, ebben az utcában állt a N° 210-es ház. 69 A 18. század végén is ismerték
még a városban ezt az utcanevet, bár akkor nincs már használatban. Egy dátum nélküli, de az
írás alapján a 18. század legvégére datálható oklevélszöveg így határozza meg a helyét:
„...Kováts ucza, hunc jam inta Ispitál et Szent László utcza situata”. 70,71
A Hosszú utca és a Víz utca helye és elnevezése a 16. századi állapothoz képest nem
változott. E két utca teljes 16. századi kiterjedését nem ismerjük. A Hosszú utca nevéből
következtethetően a város leghosszabb utcája volt, beépítettsége talán a mai belváros területét
is túllépte. Ugyanígy bizonytalan a Víz utca kiterjedése, de a város legrövidebb utcájának
kellett lennie, mivel a rovásadó-összeírásokban ebben az utcában írták össze a legkevesebb
jobbágyportát. Nyugati vége a mai Szelestey utcánál volt - ez irányba kiterjedése a későbbiekben
sem lépte túl ezt a határt -, keleti vége pedig a Tapolcához futhatott ki, amelyet az
erődítéskor megszüntettek. Neve a közelben folyó Tapolca patakkal függhet össze, amellyel
valamilyen kapcsolatban kellett lennie a kezdeti időkben.
A Hosszú utca és az általunk telepített, iparos városrésznek tekintett utcák között a 15.
században még beépítetlen sáv húzódott. 1520-ban Szapolyai János feltételezhetően a lövöldi
kartauziaknak ajándékozott egy telket, amely később az 53-as számot viselte. 72 A Hosszú utca
nyugati házsora mögött álló teleknek irányulása és mérete jelentősen eltér a körülötte lévőktől.
Valószínűsíthető, hogy az 53-as telektől nyugatra lévő utca még lakatlan, és a telek mérete,
alakja azután is érintetlen maradt, hogy a ma Kossuth utcának nevezett terület házai
létrejöttek.
A 16. század közepi két rovásadó-összeírás utcaneveinek azonosításából kiviláglik, hogy
állandósult utcaszerkezettel kell számolnunk a Hosszú utca, főtér, Kristóf utca, Víz utca
esetében, kevésbé szilárdnak tűnik a Szent László utca környéki terület. E városrészből az
összeírások csak két-két utcát vettek fel, pedig az okleveles adatok alapján a 17. század
elejétől itt már biztosan négy utca húzódott. Mindkét összeírásban szerepelt a Szent László
utca; az Uj utca helyett 1542-ben a Kovács utcát nevezték meg. A közel 50 évvel későbbi
adatok szerint pedig a Kovács utca és az Uj utca helye nem volt azonos. Számolnunk kell a
terület kapcsán azzal a lehetőséggel, hogy a 16. század közepe és a 17. század eleje között
ebben a városrészben megváltoztak az utcák - talán sűrűsödtek, talán észak felé új utcák jöttek
létre -, ami magyarázatot adna a két utcanév és a térkép által mutatott négy utca számszerű
különbségére.
Az erődítések nyomán létrejött változások
A 16. század közepén a török előrenyomulása és a város végvárrá alakulása miatt jelentős
változások történtek Pápa és a környező falvak életében. Pápa az első török támadást 1543-
ban élte át. Az akkori földesúr, az Enyingi Török család hűséges familiárisa, Martonfalvai
Imre sikeresen verte vissza a város elleni első ostromot. A támadás után Martonfalvai elkezdte
a város erődítését, amelyet a 16-17. században szinte állandóan folytattak. A kor jeles
hadmérnökei készítettek terveket az erődítésekhez, fordultak meg a városban, és vezették az
építkezéseket. 73 A településtörténet szempontjából legérdekesebb Giulio Turco és Bernardo
Magno ideálterve 1569-ből. A terv szabályos rendszerben helyezte el a hét újolasz rendszerű
fülesbástyát, figyelmen kívül hagyva a város terepadottságait. A terv megvalósulatlan maradt,
de megőrizte a Martonfalvai-féle erődítés nyomvonalát, egy téglány alakú, ó-olasz bástyákkal
megerősített palánkot. 74 A 16. század második felében a Martonfalvai-erődítéshez és a
33