Tanulmányok Pápa város történetéből

felavatásukkor - régi szokás szerint - „kézipénzt” (Handgeld) fizettek nekik, hogy a szigorú
katonaélet kezdete előtt utoljára még jól érezzék magukat.
A pápai sorozóbizottság Barcza József kapitány elnökletével november 20-án kezdte meg és
december 23-án fejezte be munkáját. Ezalatt 1371 újoncot adtak át a pápai (s a menetközben
átcsatolt két felső cseszneki) járásból a győri hadmegyének. 46
A sorozás első két napján - november 20-21-én - Pápa városa 60 újoncot állított. (Közülük
már korábban 12 ifjú beállt Kosztolányi önkéntesei közé. A megyei határozat alapján azonban
őket is beszámították az újonclétszámba.) A legények között nagy lehetett a lelkesedés, mivel
sorozáskor többen kifejezték azon óhajukat, hogy ők huszárok szeretnének lenni. 47
A város 1848. november 20. és december 11. között kiállította a rá kirótt újonclétszámot:
összesen 94 legényt soroztatott be honvédnek. A családosoknak, egyetlen fiúknak a megyei
határozat alapján megengedték, hogy helyettest állítsanak maguk helyett.
A siker érdekében a sorozóbizottság a felső korhatárt nem vette szigorúan: a huszonéveseket
is besorozta. A testmagasságot, fizikai állóképességet hasonlóképpen ítélték meg, aminek
később súlyos következményei lettek: a katonai szolgálatra alkalmatlanokat haza kellett
bocsátani az alakulattól, s helyettük másokat kellett állítani. 48
December közepén, az ellenforradalmi ellentámadáskor az ellenséges császári csapatok
átlépték a magyar határt. A karácsonyt félelemben töltötte a város népe. Némi reménységet
jelentett, hogy 25-én délután bevonult a Perczel hadtest előörse, másnap pedig Perczel serege.
A kezdeti lelkesedés azonban alábbhagyott, amikor 27-én - Windisch-Grätz győri bevonulásának
hírére - a hadtest Gyimót felé, Komárom irányába elvonult. A város magára maradt.
Császári zászlók alatt
1848. december 29-én nagy rémület támadt a városban. Perczel „vereségének” híréről
beszéltek utcahosszat. Sokan a Bakonyba menekültek. December 30-án délután Petrichevich-
Horváth János ezredes parancsnoksága alatt megszállták a várost a császári könnyűlovas,
vadász- és gyalogos csapatok. A mintegy 1000 katona másnap Veszprém-Fehérvár irányába
elvonult. A város az átvonuló császári csapatok ellenőrzése alá került. 49
1849. január 3-án ismét egy ellenséges csapat vonult be, de 5-én már Győr irányába távozott. 50
Megváltozott azonban a helyzet 10-e után, amikor a Marcaltőn állomásozó ellenséges alakulat
két lovasküldöncét a Mednyánszky-féle gerillacsapat emberei elfogták. Január 13-án mintegy
200 főnyi - egy megerősített századnyi - császári alakulat Bakonybélben tűzharcba keveredett
a visszavonuló gerillákkal. Közülük kettőt megsebesítettek, hármat pedig elfogtak. A foglyok
közül kettőt Pápán, az Ótemető melletti Akasztó utcában elrettentésül kivégeztek. 51
Bár a marcaltői csapatok parancsnokát Pápa város tanácsa - megtorlástól tartva - értesítette a
postáért igyekvő lovasok eltűnéséről, az eset után a várost katonasággal rakták meg. Gróf
Althan alezredes csak január 27-én vonult tovább csapataival, de helyőrségnek visszahagyott
két gyalog- és egy lovasszázadot. 52 Márciusban már csak önkéntes horvát nemzetőrök
maradtak itt egy kapitány vezényletével. 53
Veszprém megyében hivatalosan január 16-án rendezkedett be a megszálló katonaság, mely
polgári biztosul Fiáth Ferencet nevezte ki a polgári igazgatás irányítására. 54 A megyei Állandó
Bizottságot feloszlatták, feladatát április 26-ig, a császári csapatok kivonulásáig a megyei
hivatalnokokból összeállított ún. tisztiszék látta el. 55
207