Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A századelőn a két várostípus vezetői számos megbeszélést tartottak, és sürgették sajátos<br />
érdekeik hatékonyabb védelmét. (Állami segélyezés, tervszerű városfejlesztés, korszerű közigazgatási<br />
reformok, a városi alkalmazottak fizetési besorolása stb.) Bárczy István kezdeményezése<br />
és javaslata nyomán 1911-ben összehívták közös kongresszusukat (a Magyar Városok<br />
Országos Szövetsége azonban csak később, 1935-ben alakult meg). 1912-ben megszületett<br />
ugyan az első városi törvény, rendelkezéseit azonban a városok túlságosan szűknek, kevésnek<br />
tartották. Az 1912. évi, a városok fejlesztéséről szóló 43. tc. állami segélyezésüket és<br />
tisztviselőik fizetésének meghatározását tartalmazta. A törvény 1913-ra 5, 1914-re 6, 1915-re<br />
7, majd 1916-tól kezdve évente 8 millió korona segélyt helyezett kilátásba a törvényhatósági<br />
és a rendezett tanácsú városok számára. S ezeket az összegeket a megye nem vonhatta el,<br />
miként egyes városi közintézeti díjakat, jövedelmeket sem. Az államsegélyeknek mintegy 1/5-<br />
ét azonban rendőrségük fejlesztésére kellett fordítani. A városi tisztviselők fizetését és<br />
lakáspénzét pedig az állami tisztviselőkével kellett azonossá emelni. (A törvényhatósági<br />
városok száma ekkor - miután Miskolc is elnyerte ezt a rangot - 25, míg 112 rendezett tanácsú<br />
várost tartottak nyilván.) 1918-ban, majd a 20-as években Haller Ferenc, az 1930-as években<br />
pedig elsősorban Vásáry István debreceni polgármester új városi törvényjavaslatokat készített<br />
el.<br />
A Horthy-korszakban is több rendezett tanácsú város tett kísérletet a törvényhatósági jog<br />
megszerzésére. Pápa város 1922. július 27-i közgyűlése az 1886. évi említett törvényre<br />
hivatkozva Emlékirat formájában kérte a maga számára a törvényhatósági jogot: „Pápa város<br />
történelmi múltja s jelene” - olvashatjuk az Emlékiratban „magasfokú kultúrája, fejlett ipara s<br />
kereskedelmi élete, virágzó mezőgazdasága, lakosainak teherbíró képessége, intellektuális<br />
ereje s a fejlődés iránti hajlama képezik általánosságban fő indokait az átalakulási óhajnak, s a<br />
képviselőtestület méltányolva közönségének kívánalmát s az Emlékiratban kifejtett indokait,<br />
meghozott határozatával a legnagyobb készséggel igyekezett előmozdítani városunk haladási<br />
vágyát s fejlődési készségét.” A polgármester, dr. Tenzlinger József ehhez még hozzáfűzte:<br />
megváltoztak az ország határai, s ennek során 15 törvényhatósági város idegen uralom alá<br />
került, pótlásuk s ezáltal a gazdaság és a kultúra fellegvárainak szaporítása nemzeti érdek.<br />
Magyarország kultúrállam lévén, nem engedheti meg magának a törvényhatósági jogú városok<br />
ilyen drasztikus csökkentését. Ezért öt-tíz várost kellene erre a rangra emelni. Meg kell<br />
mutatnunk erőinket - írta a Pápai Hírlap 1922. január 24-i száma -, hogy seregestül vannak<br />
erre alkalmas városaink. A megyei törvényhatósági bizottság azonban 18:19 arányban a<br />
kérelem ellen szavazott. Különben sem szaporították a törvényhatósági jogú városok számát.<br />
Holott Trianon után 15-öt elszakítottak közülük, így számuk 10-re esett vissza. (Szeged,<br />
Debrecen, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Miskolc, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Sopron,<br />
Baja.)<br />
Az 1929. évi 30. tc. 37. paragrafusa azután a rendezett tanácsú városok nevét megyei városra<br />
változtatta. Meghatározta a képviselőtestület tagjainak számát is. Eszerint 60 tagnál kevesebb<br />
és 120-nál több tagja nem lehet. Pontos létszámukat azonban szabályrendelettel a megyei<br />
városok maguk állapították meg. A törvény értelmében a belügyminiszter a fejlett „megyei<br />
városokat” kivehette a megye vagyonfelügyelő hatósága alól, az ilyen módon kiemelt várost is<br />
kötelezte azonban arra, hogy vagyoni ügyeit az alispán útján terjessze fel hozzá. A törvény<br />
ugyanakkor a tanács szerepét a polgármesterre ruházta, aki természetesen az egyes ügyek<br />
elintézésével megbízhatta valamelyik városi tisztviselőt. Szigorította továbbá a választói<br />
jogot, hiszen a korábbi két évi helyben lakás helyett 6 évet írt elő, míg a választhatóságot 24<br />
évről 30 évre emelte. A „megyei városok” száma ekkor 44 volt. (Korábban rendezett tanácsú<br />
városoknak nevezték őket.) Tehát Trianon után több mint 60 rendezett tanácsú város került a<br />
szomszédos országokhoz. Közben a belügyminiszter néhány nagyközséget - például Békés-<br />
246
Change language