Tanulmányok Pápa város történetéből

irtokviszony Pápa közvetlen környékén gátolta a városias fejlődést is. A malmok jó része
nem tartozott a pápai vár tartományához, a Pápai család birtokain kézművesek is dolgoztak,
akik a városiaknak konkurrenciát jelentettek. Pápa városa ennek ellenére az ország legjelentősebb
mezővárosai közé küzdötte fel magát, ami földrajzi helyzetének is következménye
volt.
A középkorban általában a város pecsétképét tekintették címernek. A legjobb tudomásom
szerint nem maradt fenn a középkorból olyan oklevél, amelyet Pápa pecsétjével erősítettek
meg. Így az első ábrázolás egy 1589-es levélen maradt, amelyet Somfai Balázs közölt. Úgy
tűnik, hogy ez is Szent István első vértanút, a város plébániatemploma védőszentjét ábrázolja,
azonban a későbbi címertől eltérően nem térdelő formában. Ez különben természetes is,
nálunk épp úgy, mint külföldön az egyik legelterjedtebb városi címertípus a védőszent
ábrázolása volt. Az kevésbé lényeges, hogy a védőszent térdel, ül vagy áll, csak felismerhető
legyen. Szent István protomártírt a diákónus liturgikus ruhájában, pálmaágakkal és könyvvel
szokták ábrázolni. A könyv nélkül valóban ez van Pápa mai címerén is. 235
Jegyzetek
1. Kezdve a legrégibbtől: GYURIKOVITS GY.: 1824. Az újabbak közül: GERŐ L 1959. -
Különösen fontos: MRT 4. 193-207. - Itt jegyzem meg, hogy kedves kötelességem megköszönni
Engel Pál barátomnak a szívességét, aki okleveles gyűjtéséből számos Pápára vonatkozó középkori
oklevél jelzetét bocsátotta rendelkezésemre, és aki szíves volt megtervezni a késő középkori pápai
uradalom térképét.
2. REIZNER J.: 1893 - KISS I.: 1908. (Okleveles függelék.)
3. V.ö. pl. BOGNÁR I. E.: 1943. - GERŐ L.: 1959. - MRT 4. 193-207. - E kötetben HARIS
ANDREA is. NÁDASDY L.: 1988. 8-13. Ez úton köszönöm dr. Hermann István barátomnak, hogy
felhívta erre a kitűnő tanulmányra a figyelmemet.
4. BOGNÁR I. E.: 1943. 25.
5. KISS LAJOS: Földrajzi nevek etimológiai szótára, II. Bp. 1988. 615.
6. ILA - KOVACSICS: 1964. 315, 342.
7. KUMOROVITZ L. BERNÁT: A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből („Pest” legkorábbi
említése.) In. Tanulmányok Budapest múltjából 16. 1964. 54. NÁDASDY 1986. 8. ismerte fel
először ennek az adatnak Pápa története számára való jelentőségét.
8. GYURIKOVITS GY.: 1824. 81-82. - GYÖRFFY GYÖRGY: István király és műve. Bp. 1977.
186, 195, 209. - KRISTÓ GYULA: A vármegyék kialakulása Magyarországon Bp. 1988. 208-235.
9. Ld. az előző jegyzetet
10. GYÖRFFY GY.: 1977. 209.
11. MAGYAR KÁLMÁN: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása. (Egy
királynéi központ a 10-18. században.) Kaposvár 1988, 111-124.
12. KRISTÓ GY.: 1988. 262.
13. BALICS LAJOS: A római katholikus egyház története Magyarországon, II/2.. Bp. 1890. 55.
14. NÉMETH PÉTER: Civitas et suburbium. (Adatok Sopron korai város történetéhez), = Soproni
Szemle 35. 1981. 50-58. - SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ: Adatok a patai főesperesség korai történetéhez
In. Tanulmányok Gyöngyösről. Gyöngyös 1984, (szerk. Havassy Péter - Kecskés Péter) 24-25.
15. TT /1901/ 244.
65