Tanulmányok Pápa város történetéből

témakörüknek, az adott történelmi korszaknak és tudományágnak, hanem egyúttal valamilyen
korábbi vagy mai kapcsolattal és hasznosítható előismerettel, nem utolsósorban érzelmi
kötődéssel is rendelkeznek a város iránt. A szerkesztőbizottság a technikai előkészítés során
gondoskodott a szerzőgárda kiválasztásáról és felkéréséről, az anyagi feltételek megteremtéséről,
az egyes részfeladatok ütemezéséről és a kiadás, megjelentetés végső határidejének
meghatározásáról. A tartalmi előkészítés tekintetében kialakította a kötet gondolati alapelveit,
egységes koncepcióját és a szerkesztés követendő módszereit.
Ennek során alapvető követelmény volt olyan egységes koncepció meghatározása, amely az
egyes témakörök összekapcsolását segíti elő. Az esetleges felfogásbeli különbségek ugyan
elkerülhetetlenek, mert ezek az egyéniségből fakadóan természetesek, de remélhetőleg nem
jelentenek feloldhatatlan ellentmondást.
A szerkesztőbizottság fontos feladatának tekintette a kiadvány megjelentetésének célját is
meghatározni. Ez abban foglalható össze, hogy a város rendelkezzen egy átfogó, komplexitásra
törekvő, a legújabb kutatások eredményeit magába foglaló, a tudományos igényeket is
kielégítő, a mai kor követelményeinek megfelelő, de ugyanakkor az olvasmányosság és a
közérthetőség, ezzel egyidejűleg a szakszerűség szempontjainak is eleget tevő kiadvánnyal.
Indokolttá és aktuálissá tette a mű megjelentetését az a körülmény is, hogy Pápa városról
átfogó jellegű, összefoglaló kiadvány legutoljára 1905-ben, közel 90 évvel ezelőtt jelent meg.
Ennek összeállítása és szerkesztése Kapossy, a tudós és jeles kollégiumi tanárnak, a pápai
Jókai Kör akkori főtitkárának az érdeme; legújabb kiadásban a Jókai Mór Városi Könyvtár
gondozásában 1989-ben jelent meg.
A „Pápa város egyetemes leírása” címmel megjelent alkotás olyan jeles szerzői gárda
munkája, amely a századforduló és századelő idején össze tudta foglalni mindazokat az
eredményeket és ismereteket, amelyek akkor elérhetőek voltak és rendelkezésre álltak.
Időközben kisebb tanulmányok és összeállítások, a város történetének, múltjának-jelenének és
fejlődésének egy-egy szeletét feldolgozó kiadványok ugyan jelentek meg (pl. útikönyvek,
műemlékvédelem, a Pápai Kollégium története stb.), de ezek csupán bizonyos rész vagy réteg,
illetve esetleg meghatározott, különleges igények kielégítését szolgálták.
Ez a kötet a dicső előd nyomdokába kíván lépni, folytatója szeretne lenni annak a hagyománynak,
amely időközönként összefoglalja és az érdeklődők rendelkezésére bocsátja a város
történetét a legújabb kutatások tükrében. Egyben feldolgozza és bemutatja a fejlődés legfrissebb
eredményeit, a várospolitika aktuális feladatait, sikereit és nehézségeit. Ugyanakkor
nem kívánja újra összefoglalni és megismételni az elődműnek azokat a részeit és megállapításait,
amelyek időtállóak és ma is érvényesek.
A kiadvány érvényesíteni kíván néhány újszerű követelményt és megközelítési szempontot is.
Ilyen például a szemléletességre való törekvés, ahol lehetséges és indokolt, a képi megjelenítés
vagy az egyéb illusztráció. A kötet törekszik az egyes történelmi korszakok és részterületek
szerinti teljességre, noha ezen szándék valóra váltása különböző okból alapvetően
történettudományi művek, várostörténeti monográfiák esetében elkerülhetetlen kitérőkkel jár
az egyes kapcsolódó tudományterületek irányában.
Időben magába foglalja a város történetét az őskortól a közelmúltig, illetőleg szinte
napjainkig. A területi határokat tekintve pedig felöleli a korábbi három városrész 1842-es
összevonásával és a három csatolt község Borsosgyőr 1973., Kéttornyúlak 1977. és Tapolcafő
1982.) beolvasztásával kialakult közigazgatási, települési, területi egységet. Természetesen a
szükséges esetekben és elkerülhetetlen mértékben kitekintést ad Pápa szorosan vett közigaz-
7