Tanulmányok Pápa város történetéből

érdeme mindezek mellett az első magyarországi presbitérium pápai megszervezése 1617-ben.
Ez a - várbéliekből és városiakból álló - demokratikus szervezet vált az egyház - nemcsak
kormányzó, de - megtartó erejévé azokban az időkben, amikor a földesúri rekatolizálás s a
nyomában következő ellenreformáció kiszolgáltatottabb helyzetet teremtett a pápai eklézsia
számára. Kanizsai püspöksége alatt, 1630-ban a presbitériumi szervezet az egész Dunántúlra
érvényes önkormányzó rendszerré vált.
„1618-ban a leányágra maradt Török családtól házasság révén a Bedeghi Nyáry család
birtokába jut Pápa. 1627-ben pedig Nyáry Krisztina kezével gróf Esterházy Miklós lett a
földesúr, s ettől kezdve az Esterházy család bírja.” 26
A pápai reformátusok istentiszteleti helye a reformáltatásból következően a római katolikus
egyháznak a középkorból itt maradt nagy temploma volt, amelynek református „építéséről”
1611-ből van adatunk. 27 Ezt a templomot 1660-ban Esterházy Pál földesúr német
katonasággal és saját hajdúival vetette el a reformátusoktól. 28
A pápai református egyház által 1797-ig fenntartott híres kollégium első épülete a Szapolyai
János által adományozott telken épült - korábban plébániai - iskola volt, amely szükséges
bővítésekkel egészen az 1752. évi elvételig szolgálta a főiskola céljait. 29
Batthyány Ferenc németújvári birtokáról Kanizsai Pálfi János barátságát élvezve került 1624-
ben Pápára nyomdájával Szepesváralljai Bernhard Máté, aki 1632-ig működött a városban.
Kalendáriumok, nyelvtankönyvek s hitvédő munkák mellett a nyomda legjelesebb kiadványa
Samarjai János: Magyar Harmónia (1628) című munkája volt. 30
Kétségtelen, hogy a száz éves protestáns (református) virágzás után az Esterházyak megjelenésével
a református egyház visszaszorítása vette kezdetét, amely a 17. század második felére
s a 18. század második felére - két hullámban megjelenő - ellenreformációs, a protestánsok
szabad vallásgyakorlatát korlátozó, egyes időszakokban megszüntető történelmi folyamattá
változott át. Mindezek ellenére az egyház - ha veszteségekkel is - túlélte ezeket az időket a
felvilágosodás, a vallási türelem magyarországi térhódításáig.
Az ellenreformáció a 17. század második felében
(1630-1700)
A történelmi folyamatok kialakulása több - s legtöbbször egymással összefüggő - okból is
eredeztethető. A pápai ellenreformáció megjelenésében és kiteljesedésében a helyi és országos
vallási és politikai viszonyoknak kétségtelen meghatározó szerepe mellett helye és jelentősége
van a személyiségek befolyásoló hatásának.
A három részre szakadt országban Bécs számára politikai érdek volt a rekatolizáció támogatása.
A cuius regio eius religio (akié a birtok, azé a vallás) elve alapján, de különösen
Pázmány Péter (1570-1637) érsek hatására számos jelentős protestáns főúr (Nádasdy, Zichy,
Batthyány, Zrínyi, Thurzó) vált katolikussá. Az 1608-i vallásszabadságot biztosító törvények
pedig egyre inkább csak papíron léteztek, s a politika s a főpapság sajátos értelmezésével
lassan minden védelemtől megfosztották a protestánsokat. Jellemző, hogy a Batthyányak
udvari papjaként Németújváron szolgáló Kanizsai Pálfi János püspököt (ki 1612-26-ig a
pápaiak papja volt) 1633-ban a katolizáló Batthyány Ádám elűzte birtokáról. Kanizsai kiskomáromi
szolgálata után, 1639-ben már betegen jött Pápára, s 1641-ben a városban halt meg.
397