You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Így a középkor végi pápai uradalom a város melletti néhány falun kívül más módon bővült: a<br />
földesurak olyan falvakat, kisebb birtokokat, amelyeket Nyugat-Dunántúlon szereztek, a pápai<br />
uradalomhoz csatoltak. Tescheni Hedvig hercegnő, Szapolyai István nádor özvegye 1508.<br />
június 29-én utasította a pápai vár felsorolt tartozékait, hogy a várhoz teljesítendő munkákat:<br />
főleg a szénakaszálást és kazalba rakását végezzék el, mert fia, János ősszel odamegy, és<br />
szénára lesz szüksége. (Úgy látszik, hogy a szénarobotot, ha nincs ott az úr, nem nagyon<br />
követelték meg.) A felsorolt falvak Vas, Sopron és Győr megyében voltak elszórva, egyesek<br />
elég messze, Vasszécseny vagy Fertőszéplak pl. kb. 50 km-re esik Pápától. 150 Ha a pápai<br />
uradalom szétszórt, egymástól messze eső falvakból állt is, a jelek szerint - ahogy arra utaltam<br />
- Pápa a dunántúli Szapolyai-uradalmak központja volt. Nem véletlen, hogy az 1501-es királyi<br />
adó Veszprém megyei összesítése Szapolyai János megyebeli birtokainak adóhátralékát<br />
Pápánál tünteti fel. 151<br />
Pápa város polgárságára - a 15. sz. első felében biztosan - részben a mezőgazdaság volt<br />
jellemző. Erre utal a fentebb ismertetett Kövér-hagyaték ügye: ménese volt, állatokat<br />
tenyésztett, szőlői voltak, de kereskedett is. Fia, Kövér András valószínűleg épp a nádor<br />
megbízásából volt távol: különböző megbízásokat kapott Garaitól. 152 Szőlők a jelek szerint<br />
Pápa szűkebb határában nem voltak, a pápai polgárok főként a Sokoróalján vásároltak<br />
szőlőket, de a Somló-hegyen is. Így találunk pápai szőlőbirtokosokat a Győr megyei<br />
Kistarjánban, 153 Felpécen, 154 Kispécen, 155 illetőleg a Veszprém megyei Somló-hegyen. 156<br />
A városiasodás szempontjából természetesen fontosabb a kézművesség, és úgy tűnik, hogy<br />
ennek itt tényleg nagy jelentősége volt. A szabók céhleveléről már volt szó, de az hogy idegen<br />
szabók szállásokon dolgozva meg tudtak élni a városban, arra is utal, hogy nagy igény volt<br />
munkájukra. Nyilván a Bakony miatt nem véletlenül maradtak adatok szűcsökre. 1424-ben<br />
Sebestyén fia Péter szűcs pápai polgár adja zálogba kispéci szőlőjét a már ismert Kövér<br />
családnak. 157 1470-ben a pápai Domonkos szűcs fia Antal, a következő évben a pápai Márton<br />
szűcs fia, Miklós iratkozik be a bécsi egyetemre. 158 A porvai pálosok kallómalma posztókészítésre<br />
utal. A Zsemléri család 1428 előtt Zsemléren ugyancsak posztókallómalmot épített, 159<br />
azaz a meleg vízzel hajtott malmok a Magyarországon a külföldi konkurrencia miatt nehézségekkel<br />
küzdő posztógyártást is elősegítették Pápán. Talán nem véletlen, hogy pápai csapót<br />
találunk a bécsi egyetemen is (1494). 160<br />
Természetes, hogy a legfontosabb épp a malomipar lehetett. A molnármesterek egyben<br />
értettek a malomácsoláshoz is, a Chalupa várnagy által elfogott beledi molnár is épp malmot<br />
készített. Jól mutatja ezt a bakonybéli apátság agyagliki malmainak ügye. „Amikor Magyarország<br />
a németektől erőszakot szenvedett”, égették fel a malmokat. (Ez arra utal, hogy Mátyás<br />
király halála után, amikor Miksa római király a Rába vonalán indulva Veszprémen át<br />
Székesfehérvárig jutott, a németek Pápa felé is elkerültek, és fel is gyújtották.) Az apátságnak<br />
nem lévén pénze a malmokat újjáépíteni, az akkori apát megegyezett két pápai áccsal, Molnár<br />
Lukáccsal és Jánossal, hogy állítsák helyre azokat. A munka elvégeztével az apátság kifizette<br />
őket, 32 Ft-ot adván. A két molnár közül Lukács kivetette Jánost, és örökös jogon ült benn a<br />
malmokban, majd összeveszett az apáttal és megszökött. 1508-ban aztán megint két pápainak,<br />
Hántai Ferencnek és Simonnak adta az apátság a malmokat bérbe. A két bérlőnek először le<br />
kell tennie az apátság részéről a malmok újjáépítésére kifizetett 32 Ft-ot. Javítási költségek az<br />
apátságot illetik, így a magyarul „gathcotras”-nak (gátkotrás) nevezett művelet is. 161 Az<br />
ügyből nyilvánvaló, hogy a malmot helyreállítóknak nem véletlenül Molnár a vezetékneve:<br />
malomácsok és molnárok voltak egyszerre. Bizonyára nem 32 Ft volt az összes költség,<br />
hiszen a jelek szerint örökbérlők lettek Molnárék, és Molnár Lukács nem egészen megfelelő<br />
eljárása nélkül ott is maradhattak volna. Pápán a jelek szerint mindig lehetett molnárokat<br />
találni.<br />
57
Change language