Tanulmányok Pápa város történetéből

szól viszont az irat a 18. század első felében elterjedt kétszeres (búza és rozs) vetéséről,
amelyet csak a század derekától előzött meg a tiszta búza vetése. A vetésszerkezet ezen összetétele
eladásra szánt gabona termesztésére utal. A számadás a gabona mellett, címe ellenére, a
borbevételekre is kitér: a sági majorból, Badacsony, Kisörs, Lábod és Kisapáti szőleiből és a
beszolgáltatott borokból 1133 urna bevétel volt. 24 Az irat - sajnos, állomáshelyét fel nem
tüntetve - Jakácsics Ádám tiszttartó, Kaszap Ferenc „pusztai” és Tóth István igmándi ispán
nevét őrizte meg.
Az 1716. és 1717. évi, a gesztesi, pápai és devecseri uradalmak gabonatermését kimutató
összesítésből egyértelműen kitűnik, hogy a pápai uradalom részeként szerepelt Ugod. Az
uradalomnak majorja volt Csót, Ugod, Borsosgyőr, Szerecseny, Teszér és Nyárád, Kúp, Ács
és Pápa határában; ide tartozott még Ság, Kisborsosgyőr praedium és Takácsi; e helyeken őszi
és tavaszi búzát, zabot vetettek. 1716-ban a pápai domíniumban a majorban 147 kereszt
tavaszi búza, 218 kereszt zab, 771 kereszt őszi búza és 15 kereszt zab volt a bevétel. A
devecseri uradalomban Gallyabél, Taszár és Potony majorokban - ezek mellett Devecser
városa és Lábd praedium szolgáltatott még termést - a termés 32 kereszt zab, 23 kereszt
tönköly, 93 kereszt tavaszi rozs, 93 kereszt őszi rozs és 390 kereszt őszi búza lett, a tized 247
kereszt őszi búza, 33 kereszt zab és 17,5 kereszt őszi rozs. A próba 1 kereszt után 3/4-15/8
pozsonyi köböl szemet mutatott az egyes gabonaféléknél. Az 1717. évi összeírásból, amely
Devecsernél Noszlopot, Istvándit és a devecseri majort is említi, kiderül, hogy szemnyerésre a
nyomtatást alkalmazták, s a részért nyomtatók minden 100. után 15 pozsonyi szapu (az
uradalomban ezt egy „Pozsonyi mérő szerint való köbölnek” számították) termést kaptak. 25
Az 1721. évi birtokbaiktatást követően újabb szerkezeti változás figyelhető meg az uradalmakban:
Ugod, Teszér, Szerecseny, Csót a gesztesi domínium részeként szerepel 1723-ban,
Csákvár, Császár, Igmánd, Kocs, Szend, Dad, Környe, Szák és Oroszlány mellett gróf
Esterházy József és Ferenc közös haszonvételű birtokaként. 26 Ugyanezen évből már a
számadások rendjére is utaló havi számadások is maradtak fenn az év utolsó négy hónapjából,
feltüntetve az Esterházy József részére a gesztesi, pápai és devecseri uradalmakból a kasznári
hivatal által kiadott szemesterményeket. Nemcsak a termesztett növények legalábbis egy része
ismerhető így meg (búza, rozs, árpa, köles, zab, tönköly), hanem több tisztviselő neve is
szerepel a kimutatásokban, lehetővé téve néhány következtetés levonását az uradalmak
szerkezeti felépítését s a termelés és fogyasztás körét illetően. 27
Már prefektus irányítja Esterházy József mellett a kiutalásokat, tiszttartó van Gönyün
(Magyari Mihály), a másik tiszttartó - helységjelölés nélkül - „Caroll Dominicus Kemény”.
Stutter János a számtartó. Herovics Mihály kulcsár 1723-ban pincemesterként dolgozott,
vincellérek Kisörsön és Badacsonyban voltak. Fülöp Kristóf pintér munkájára a hordókészítésnél
volt szükség. Ugodon erdészt találunk. Az állatokkal foglalkozók közül - bár a nagy
uradalmakra jellemzően bivalyosuk is volt, s a játói ménest is feltüntetik - túlsúlyban voltak a
kanászok: a Bakony nyújtotta lehetőségek következtében. Külön kanásza volt a prefektusnak,
név szerint említenek további hármat, itt „bojtárnak” nevezett egy-egy segítőjükkel. Esterházy
Ferencnek két falka sertése volt itt, és a pápai „Tizesmalom” s a devecseri és petendi malmok
„malomporára” alapozottan sertéshizlalást is folytattak. Ugyancsak ezt kapták a devecseri
malacos sertések és az ott hizlalásra fogottak, míg az Ugodon tartott, tizedből kapott sertések
kölest ettek. A kölesből készített kása (az irat árpakását is feltüntet) ekkor emberi táplálékul is
szolgált, a kenyérfélékkel szinte egyenrangú táplálékként. A kenyérfélék készítésére ekkor
leginkább rozsot, kétszerest és végül búzát használtak az ország különböző vidékein. Itt - a
vetéskimutatásokhoz hasonlóan - rozzsal és tiszta búzával találkozunk elsősorban. Az abajdóc
(kétszeres) főként önellátásra szolgált: a parasztgazdaságokban és az uradalmi alkalmazottak
konvenciójára termesztették. 28
148