Tanulmányok Pápa város történetéből

Zsemlér falu délre terült el Pápától, egyetlen, ívelt vonalú utcája a veszprém-győri útra futott
ki. A falu közepén állt temploma, keleti szélén pedig a birtokos Zsemléri (későbbiekben
Pápainak nevezett) család kúriái voltak.
A három település összeolvadása a 15. században elkezdődött, és más lényeges változások is
történtek a településszerkezetben ebben a században. Pápa falu északi végén az akkor birtokos
Garai család felépítette várkastélyát, megváltoztatva ezzel a falu utcájának irányát. A főtértől
Zsemlér felé vezető út nyugati oldalán több párhuzamos utcával egy új településrész jött létre,
ahol minden bizonnyal iparosok és kereskedők telepedtek le vagy telepítették le őket.
A 16. század közepén a török támadások hatására a síkságon szélesen elterülő város területét
falak közé szorították. A középkori település - általunk ismeretlen vonalban futó - hevenyészett
palánkját felváltotta az a bástyákkal megerősített városfal, amely a 18. századig fennállt.
A falakon kívüli területek elnéptelenedtek, a várostól nyugatra és délre Alsó és Felső
Majoroknak nevezett terület alakult ki, ahol a belvárosi telkekhez tartozó majorságok álltak.
A két majorság a török támadások gyakoriságának csökkenésével, majd elmúltával lakóterületté
vált, majd 1730-1842-ig önálló településként élt. A 18. században Pápa fejlődésének
gátja e három különálló falu volt, a 19-20. században a térség gazdasági fejlődésének
lelassulása állította meg a város terjeszkedését.
A beépítetlen részeken létrejövő új, 19-20. századi városrészek tették lehetővé, hogy Pápán a
16. században kialakuló és a 17. században végérvényesen megszilárduló belvárosi településszerkezet
napjainkig érintetlen maradjon.
Jegyzetek
1. BOGNÁR I. E.: 1943.
2. GERŐ L.: 1959.
3. RT. 4.
4. Ehelyütt kell megköszönnöm lektoromnak, Kubinyi Andrásnak szíves észrevételeit, kiigazításait; valamint
azt, hogy az ugyanebben a kötetben megjelenő, A középkori Pápa című dolgozatának kéziratát
megismerhettem és kutatásának eredményeit felhasználhattam saját munkámhoz.
5. BOGNÁR I. E.: 1943. 90, 101. Ez alól csak Böröllő puszta kivételével, amely a 19. század közepén
csatolódott a város külterületéhez.
6. Erre lásd részletesebben KUBINYI ANDRÁS a kötetben lévő A középkori Pápa című tanulmányát.
7. A középkori falvak lokalizálásában a város és külterületének földrajzi nevek szempontjából első, teljesnek
mondható - és a mai fogalmainkkal is pontosnak tekinthető - térképe, az 1857-es kataszteri felmérés volt a
kiindulópontunk. Ezt támasztotta alá Veszprém megye 1797-ben készült térképe is. (A térkép a VLDMban
található.) Ezeket megerősítették a régészeti megfigyelések, leletmentések. A GEKK-ban megtalálható
a pápai uradalom birtoktérképeit tartalmazó könyv a 18. századból. Az 1857-es kataszteri térkép
lényegében ugyanazokat az adatokat hordozza. (MOL. S. 79. 1071 s 1072 cs. 1499.) A városon kívül eső
településeknek csak a területét lehet körülhatárolni, a település magját, a szerkezetet teljes pusztulásuk
miatt nem lehet meghatározni. Az alaposabb terepbejárások és légifelvételek segíthetnek az eddigi leletek
pontosabb lokalizálásában, a faluközpontok meghatározásában. BOGNÁR I. E.: 1943. 57. skk,
lényegében már elvégezte a településeknek a térképek alapján történt azonosítását.
8. A településekre vonatkozó részletesebb történeti adatokat és régészeti megfigyeléseket nem ismertetjük,
Böröllő és a további falvak esetében a régészeti topográfiában fellelhetők. Csak abban az esetben térünk
ki rá, ha annak értelmezésében más eredményre jutottunk. Böröllő: MRT. 4. 204.
9. AO. VII. 566-567.
37