Tanulmányok Pápa város történetéből

árendába adott birkásházakat visszavenné, nekik kellett gondoskodniuk azok jó karban
tartásáról. További - szükség szerinti - szekeres és kézi munkát voltak kötelesek adni fizetségért,
hozzájárulni az országgyűlési költségekhez. Minden, itt nem említett regálét csak a
földesúr élvezhetett, fenntartva magának a haszonvételeket, saját kezelésben. Mindezen
szolgáltatásokat készpénzre átszámolva az 1 egész telek után várható szolgáltatás - a
kilenceden és tizeden felül - 33 Ft 20 dénárt tett ki.
Ehhez hasonló megegyezés született a Kovácsiban az árendások mellett élő 8 örökös
jobbággyal is, hiszen a püspök véleménye szerint „in modernis circumstantiis jobb nints az
illyetén circumstantiaknál”. Itt a census és az árenda 10, a kulináriák megváltása 1 Ft volt. Az
őszi és tavaszi vetés 3 pozsonyi mérő, a pápai tó mellől betakarított széna 2 boglya volt.
Hosszúfuvarjukban egy balatoni út, faszállításaikban 1-1 öl Pápára, illetve Kúpra vitt, a
téglakemencénél felhasznált tűzifa szerepelt. A fűrészmalomra ők is két tőkét szállítottak.
Kilencedet, tizedet adtak és javították a kovácsi birkásházat. 1778-ból, már Kiss Ferenc
prefektustól tudjuk, hogy e Tóth István idejében, „a’ midőn az Urbarium kezdett bé hozattatni”,
3 évre kötött szerződést 2 év eltelte után felbontották, s a kovácsiak inkább az Urbáriumot
választották. 99
Tudjuk, hogy Mária Terézia úrbéri pátense az egységesített jobbágyterhek alapjául szolgáló
jobbágytelek külső tartozékait a földek minősége szerint több osztályba sorolta, a szántóföldek
nagyságát kivételes esetektől eltekintve 16-40 hold (1100-1300 öles) között állapítva meg. A
rétek a sarjútól függően 6-22 (800-1000 öl) kaszásak (1 kaszaalján 1 szekér szénát értve)
voltak. A több megyében fekvő uradalomban elsőként Zala vármegye határozta meg az ott
fekvő részeket. Az első osztályba (18 hold szántó, 8 kaszás rét) Pula, Petend, Szentbékála,
Füred, a másodikba (20 hold, 8 kaszás rét) Arács, Badacsonytomaj, Sárosd, Káptalanfa,
Istvánd, a harmadikba (20-22 hold, 8 kaszás rét) Kisapáti és Kajánfölde kerültek. A Veszprém
vármegyei generális gyűlés - Esterházy Károly és prefektusa által helytelenített módon
Somogyot tekintve mintaként - az első osztályú földeket 22 holdban, a réteket sarjú kaszálhatósága
esetén 6, anélkül 8 szekeresként szabta meg egy sessiónál (a második osztályban a
szántó 24, a harmadikban 26 hold volt). Ennek alapján a classificatio (az osztályba sorolás)
során első osztályúnak minősült Pápa, Ugod, Gyimót, Csót, Béb, Szűcs, Szentivány, Ság,
Teszér, Borsosgyőr, Nyárád, Kúp, Nóráp, Kovácsi, Kis- és Nagy-Ganna, Noszlop, Kolontár.
Nyögért, Fenyőfőt, Hidegkutat és Devecsert a tartozékokat tekintve a második osztályba
sorolták. Győr vármegyében a particuláris gyűlés egy egész sessióhoz a három osztályban 18-
20-22 hold szántót (2-2 pozsonyi mérő alá valóakat), 8, illetve sarjúval 6 szekér szénát termő
rétet vélt megfelelőnek. Ezt azonban a generális gyűlés - Komárom vármegyét véve példaként
- leszállította 16-18-20 holdra, a rét megállapított nagyságát változatlanul hagyva. Ennek
alapján Szerecseny és Gyömörő a második, Mórichida a harmadik osztályba került. 100
Az első urbariális összeírásról 1767 novemberében értesülhetünk a pápa-ugod-devecseri
uradalom területéről. A sem a fennmaradt urbáriumok, sem a vármegyei besorolások közt nem
szereplő Pórmagasin 1767. október 13-án történt meg Kiss Ferenc fiskális és a vármegye
képviselői jelenlétében a conscriptio. Már ennél az első felvételnél kiderült, hogy a terheik
könnyítését s még inkább földjeik telki állományon kívüli részét megtartani igyekvő jobbágyok
a „felénél is több” földet eltagadtak. Az uradalom ezért úgy határozott, hogy még az
urbariális conscriptiók előtt mindent felméret. 101 De ismerünk olyan esetet is az uradalomból,
amikor szigorúan a község által bemondott földek arányában mérette ki számukra a szántóföldeket
és réteket, s fizette ki az irtásokat. A fölös földekből így tudtak szántót és rétet
méretni a templom körül új házakat építő, új telkekre települő katolikusoknak Nyárádon.
Esterházy Károly azzal indokolta ezt, hogy „más képpen is Bécsben szeretik az Impopulátiot,
és következendő képpen az gazdáknak szaporéttását is.” Mivel a nyárádiak irtásaik ügyében
164