08.11.2014 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

került sor a ferencesek - ezúttal a mariánusok - visszatelepítésére is; kezdetben egy-két<br />

szerzetes lakott itt, magánházaknál. Később - a mai helyén, lényegében a mai formájában -<br />

gyorsan felépült barokk stílusú templomuk és kolostoruk. 333<br />

Visszatérve e gondolatmenetünk kiindulópontjához: bármily visszataszítóan brutális volt is<br />

Esterházy Pál 1659/1660. évi ellenreformációs akciója - amely sajnos közel sem állt egyedül a<br />

korabeli királyi Magyarországon 334 -, mégsem hihetjük, hogy egyetlen esztendő (1659 eleje-<br />

1660 márciusa) leforgása alatt áttérésre bírhatta Pápa lakosságának közel 2/3-át. Köztük<br />

számos nemest, akiket a földesúr legfeljebb csak zaklathatott, de nem kényszeríthetett. 335 Nem<br />

hihetjük még akkor sem, ha egyelőre - nem szívesen - elhisszük, hogy az áttérni vonakodók<br />

százszámra menekültek el a városból. 336 Benyomásunk szerint az 1638 és 1660 közti évek az<br />

eddiginél behatóbb vizsgálatot igényelnek abból a szempontból: vajon nem haladt-e a<br />

lakosság rekatolizációja előbbre, mint azt eleddig gondoltuk. 337<br />

Szükségesnek vélünk egy ilyen vizsgálatot márcsak azért is, mert a pápai reformátusok állhatatosnak,<br />

az egyházi vezetés pedig szilárdnak, de rugalmasnak, keménynek, de higgadtnak<br />

bizonyult e nehéz években. Miközben megragadott minden jogi lehetőséget (például<br />

beterjesztette panaszait az 1662. évi pozsonyi országgyűlésre), időről időre a körülményekhez<br />

igazította saját rendszabályait, változtatott a presbitérium összetételén. Miután megnőtt a<br />

városba költözött tekintélyes nemesek száma és a „vitézlő rend” társadalmi súlya, már 1650-<br />

ben megváltoztatták az „előljárók” testületének (a presbitériumnak) összetételét: megnövekedett<br />

mind a polgári, mind a katona-tagok száma (5 lovas és 4 gyalogos), s bekerült 3 nemes<br />

is. A legválságosabb pillanatokban, 1660. november 8-án felállított új presbitérium 3 nemes, 2<br />

lovas- és 3 gyalogos katona mellett 3-3 alsó- és felsőmajorokbeli polgárból állott, talán annak<br />

jeleként, hogy a református polgárság bázisa a „belvárosból” a „külvárosokba” helyeződött át. 338<br />

Az állhatatosság és rugalmasság egységének tudható be, hogy a pápai reformátusok ki tudták<br />

védeni az őket fenyegető újabb veszélyeket is, 1671-ben Esterházy Ferenc azon újabb<br />

kísérletét, hogy az egyik parókiából kibecsültesse őket - ez lett volna a győri jezsuiták pápai<br />

bázisa. 339 Ugyanezen évben azt a vádat, hogy a pápai protestánsok részt vettek a felsőmagyarországi<br />

Habsburg-ellenes szervezkedésben. 340 Nem bomlott fel az egyházközség akkor<br />

sem, amikor első lelkészét, Séllyei M István püspököt (1669-1692) és rektorát, Kocsi Csergő<br />

Bálintot 1674-ben a pozsonyi judicium delegatum - mivel nem voltak hajlandók hitüket<br />

megtagadni - összeesküvés vádjával elítélte, és csak három esztendő múlva szabadultak<br />

Nápolyban a spanyol gályákról. (Hazatérőben készült Séllyeiről az a rangos festmény, amelyet<br />

a zürichi Városi Könyvtárban őriznek.) 341<br />

Sőt, ha ilyen körülmények között lehet gyarapodásról beszélni, mindeközben ismét gyarapodni<br />

kezdett az egyházközség. Szemben a korábbi felfogással - amely már 1649-ben az egyik<br />

parókia elfoglalásával vádolja a földesurat - mind a városi, mind a földesúri tulajdonban lévő<br />

paplak a reformátusoké maradt az 1660-at követő évtizedekben is. Ezek az iskolával egy<br />

tömbben helyezkedtek el a mai katolikus plébánia környékén. 342 Ennek a hatalmas teleknek az<br />

udvarán elegendő hely maradt ahhoz is, hogy a templomuktól megfosztván - a plébániatemplomhoz<br />

való jogaik fenntartása mellett - oratóriumot emelhessenek maguknak. 343 1680-<br />

ban a kollégium bővítésére is futotta erejükből, amelyet persze továbbra is tápláltak a hívek<br />

adományai. Az 1681. évi országgyűlés - Tihany, Vázsony, Komárom, Veszprém és Győr<br />

társaságában - Pápán is engedélyezte ágostai vagy helvét templom működését (1681: 26. tc.).<br />

Ezek az erőfeszítések azonban már nem változtathattak a kialakult helyzeten: a város gyakorlatilag<br />

vagy félezer esztendős vallási egysége visszavonhatatlanul megszűnt. Más kérdés, hogy<br />

hosszabb távon nézve ez a változás egyáltalán nem ártott a városnak: ha mással nem is, azzal,<br />

hogy sokszínű iskolavárossá tette azt, kifejezetten használt fejlődésének.<br />

104

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!