Tanulmányok Pápa város történetéből

nem bírják a megnövekedett urbariális robotot. Mivel mindhárom község contractus nélkül,
szükség szerint robotolt ezt megelőzően is (nem számítva Csót 1767 elején kapott szerződését),
ez a munkakötelezettség rendszeresebb és sokrétűbb behajtása, illetve felhasználása
miatt lehetett számukra nehezebb. 106
Az úrbérrendezés - Ila Bálint és Kovacsics József összesítése szerint - a pápa-ugod-devecseri
uradalom 21 helységében (Veszprém vármegyében) 1965 úrbéres családot mutatott ki, s ha
ehhez hozzávesszük a zólyomi ág cseszneki uradalmát, akkor elmondható, a Veszprém vármegyében
1768 során végbement úrbérrendezéskor regisztrált úrbéres családok közül minden
4. az Esterházy-család ifjabb fraknói grófi ága itteni birtokainak alattvalója volt. Az Országos
Levéltárban őrzött urbáriumok közül a Veszprém, Zala, Vas, Fejér és Győr megyeieket
átnézve az Esterházy Károly uradalmából fennmaradt urbáriumok adatait összesítve a
telekszámok a következőek:
Nyögér 8 6/8, Nyárád 34 1/8, Noszlop 14 1/8, Nóráp 18 3/8, Kúp 23 4/8, Kovácsi 15 6/8,
Kolontár 5 5/8, Hidegkút 14, Gyimót 42 6/8, Nagyganna 31 2/8, Kisganna 9, Fenyőfő 32 2/8,
Csót 30 6/8, Béb 28 2/8, Borsosgyőr 20, Szentivány 30, Ság 14 4/8, Teszér 31 4/8, Ugod 41
2/8, Szűcs 38 2/8, Szerecseny 36 15/32, Gyömörő 22 21/32, Kajánfölde 6 1/2, Káptalanfa 33
4/8, Sárosd 7 2/8, Lesence-Istvándi 24 4/3, Pula 16 4/8, Petend 13 1/8, Füred 4 4/8,
Badacsonytomaj 7 2/16, Arács 5 4/8, Kisapáti 14 6/8, Szentbékála 3 5/8. Kéttornyúlakon a
compossessorok - köztük Esterházy Károly - javait csak összesítve adták meg: 12 telek, 11
jobbágy, 4 házas zsellér; Mórichida urbáriumából pedig csak töredék maradt meg. (A fenti
községek közé a társbirtokosi jogon bírt részeket is felvettük.) Az uradalmi alattvalók száma
919 jobbágy, 354 házas zsellér és 115 házzal nem rendelkező zsellér volt. 107
Az úrbérrendezés utáni korszakból számadások is maradtak fenn az uradalom erősen csonka
iratanyagában. Mielőtt azonban ezekből a bevételek és kiadások vizsgálatával a gazdálkodás
esetleges változásaira, a jövedelmezőségre vonatkozóan megpróbálnánk következtetéseket
levonni, egy sajátságos eset kapcsán a pápai számtartóság berendezéséről, hivatali szervezetéről
is módunkban áll képet adni.
Az uradalomban két kassza volt, s a devecseri számtartó a tiszta jövedelmet a pápaiba utalta
át. Az „officium Rationarium” Pápán székelt, az itteni számtartó egy vagy két deákjával
együtt látta el a feladatokat. Mivel itt őrizték a készpénzt, ezért is fontos volt, hogy a hivatal a
várban kapott helyiséget. 1777 áprilisában azonban feltörték a vasrostélyos ablakot, s felfeszítve
az ott talált vasládát és két faládát, 7500 forintot elvittek. Mint az eset kapcsán
leírtakból kiderült, a két faláda egyikében őrizték a vasláda kulcsait, de azt a tolvajok nem
tudták használni, ezért feszítették fel a vasládát is. A két faláda közül egyikben egyébként a
napi folyó kiadásokra szánt pénzt, a másikban a rézpénzt és a sörből bejönni szokott summát
őrizték. A prefektus jótállt mind a számtartó, mind a számvevő megbízhatóságáért. (A
számtartó a prefektus mellett, majd a számtartóságban volt deák kinevezése előtt. Diáriuma -
amit naponta vagy perceptorium szerint vagy Kiss Ferenc prefektus külön assignatiója szerint
bevett és kiadott - rendben volt.) A kasszát minden hónapban ellenőrizték a kiadás és bevétel
dokumentumai alapján. Az eset tanulságait levonva a következő év elején a pozsonyi Folter
Ignác lakatosnál újabb, 250 font súlyú vasládát csináltattak. Ettől kezdve két vasládában
tartották a pénzt. A számtartóság melletti szobába egy hajdút és a számtartó deákját
költöztették. A kulcsokat a deák bőrládában tartotta a hálóhelyéül szolgáló szobában, e
bőrláda kulcsát viszont maga a számtartó őrizte. Esterházy Károly elrendelte, hogy 1778
januárjától ne havonta, hanem szúrópróba- szerűen ellenőrizzék a kasszát. 108
A fennmaradt számadások közül az egyik épp az említett diárium: az 1768-1774 közötti
időből. 109 A pénzügyi napló a bevételeket és kiadásokat havi bontásban vezeti, minden hó
166