Tanulmányok Pápa város történetéből

237. GECSÉNYI L.: Győr városa 1526 után i.m. 219.
238. Török Bálint okmánytára i.m. N o CXXXVII.
239. ILA-KOVACSICS: 1964. 316. és 322. 27. jegyzet
240. A kiadott úriszéki jegyzőkönyvekben Kisasszony-, Nagyboldogasszony- és Sarlós Boldogasszonynapi
vásárról (júl. 2., aug. 15., szept. 8.) olvashatunk. ÚRISZÉK i.m. N o 291-292. és 294.; Ez
meglehetősen kevésnek tűnik, hiszen a lényegesen kisebb jelentőségű Körmenden is három, sőt a
16. században négy sokadalmat tartottak. TÓTH ISTVÁN GYÖRGY: Jobbágyok, hajdúk, deákok
(A körmendi uradalom társadalma a 17. században). Budapest, 1992. (Értekezések- 115.) 41.
241. GECSÉNYI LAJOS: Győr kereskedelmi szerepe i.m. 42. 58. jegyzete és 38.
242. HKA HfU RN Fasc. 197. 1655. nov. ff. 10-14.; más adat szerint a pápai harmincadot csak 1662-
ben állították vissza: EMBER GY.: Újkori magyar közigazgatás i.m. 220.
243. ILA-KOVACSICS: 1964. 322. 17. jegyzet
244. REIZNER J.: 1895. 634.
245. Uo. 634.
246. Uo. 649-651. és KISS I.: 1908. 185.. N o 21.
247. REIZNER J.: Céhlevelek i.m. (1894.) 641-643, 652-655., (1895.) 90-91. és KISS I.: 1908. 179-
180. N o 18.
248. REIZNER J.: Céhlevelek i.m. (1894.) 635.
249. A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. Szerk.: Éri István. II. Budapest,
1975. 208.
250. REIZNER J.: 1895. 635.; Megvan 1678-ra datált pecsétnyomójuk: Céhkataszter i.m. II. 209.
251. REIZNER J.: 1895. 634., 292-296. és KISS I.: 1908. 186-187. N o 22.
252. REIZNER J.: 1895. 637. és KISS I.: 1908. 180-184. N o 19.; Ránkmaradt 1657-ben készült
céhkannájuk: Céhkataszter i.m. 210.
253. REIZNER J.: 1895. 634. és 644-649.
254. Uo. (1894.) 636-637. (1895.) 92-103., 289-292.
255. Uo. (1894.) 638., (1895.) 297-301.
256. Uo. (1894.) 638., (1895.) 301-305. és KISS I.: 1908. 184-185. N o 20.
257. REIZNER J.: 1895. 639.; Meglehet, hogy korábbi előzményekre megy vissza, hiszen a pápai
múzeumban megtalálható 1613-ra datált pecsétnyomójuk: Céhkataszter i.m. II. 211.
258. REIZNER J.: 1895. 639.
259. Olyan mű, amelyből a török kor céhfejlődéséről átfogó tájékoztatást kapnánk, nem született, így
erről leginkább az idézett Céhkataszterből tájékozódhatunk. Vö. BARTÓCZ JÓZSEF: A
kézművesipari struktúra kialakulása a 16-19. században. VMMK 15. (1980) 203-224., különösen:
216-219.
260. GECSÉNYI LAJOS: Győri céhek a 16. század második és a 17. század első felében. Arrabona -
21. (1979)
261. REIZNER J.: 1895. 651., 652. és 641. (az idézett esetek sorrendjében), KISS I.: 1908. 177.
262. KATONA I.: 1972.
263. A mészárosok 1622. évi céhlevele rendelkezik azokról is, akik „őfelsége mindkét rendbeli zsoldosi
közöl- e mesterséggel akarnak élni”. KISS I.: 1908. 187.
264. 10 Varga, 23 Szabó, 10 Csizmadia, 7 Csapó, 6 Szücs stb. KATONA I.: 1972.
265. BARTÓCZ J. i.m. 216-218. (Veszprém, Devecser, Palota, Nagyvázsony). vö. TÓTH ISTVÁN
GYÖRGY: A körmendi uradalom társadalma a 17. században. Agrártörténeti Szemle 25. (1983)
342-345. és uő.: Jobbágyok, hajdúk, deákok i.m. 38.
117