Tanulmányok Pápa város történetéből

korában is felüdülés volt, ha útja, vagy gondolata oda vezetett a szülői ház csendes világának
áldva áldott emlékei közé...” 60
Részletes életrajzát néhány évvel később Payr Sándor egyháztörténész professzor írta meg. 61
A soproni líceumi évei és hallei tanulmányútja után az előbb kővágóörsi káplán-tanár, majd
beledi lelkész meghívását az 1872-es pápai közgyűlés határozta el. Az ezidőtől vezetett
lelkészi naplója 12 vaskos kötetet tesz ki. Ebből is kiviláglik, hogy mindjárt kezdetben három
fontos területet célzott be munkatervébe: az iskola, a szegénygondozás és a templom ügyét.
Az iskola érdekében „Iskolai és Népkönyvtárat”, a diakóniai munka beindítása végett Nőegyletet
és Gyámintézetet létesített.
Ahhoz pedig, hogy a gyülekezet nagy álma: új templom, harang és torony terve is megvalósulhasson,
1877-ben díszes kiállítású Emlékkönyvet szerzett be, és ebbe iratta össze az
addigi és azután kapott gyülekezeti adományozók és adományok adatait. Sorra szerzett ily
módon alapítványokat, egy ízben nem kevesebb, mint 50 katasztrális hold földet a gyülekezet
számára. 62
A néhány év alatt begyűlt adományok alapján a közgyűlés 1879-ben elhatározta, hogy Luther
születésének 400 éves jubileumi évében, 1883 tavaszán megkezdik az új templom építését.
Tervezésével Hencz János csikvándi lelkész fiát, Hencz Antal keszthelyi építészt bízták
meg. 63 Bár ennek első tervében torony és harang nem szerepelt, az újabb adományok lehetővé
tették ezek megvalósulását is. A régi orgonát, oltárt és szószéket a kertai gyülekezet vette meg
méltányos áron. A templomépítés alatt a református egyház engedte át templomát.
A régi imaházból csak jobb- és balfelől az oldalfalak szilárd részeit hagyták meg. Az oltárképet,
Krisztus mennybemenetelét Herz Dávid pápai rajztanár festette. A templom ünnepélyes
felavatására 1884. október 26-án került sor. 64 Karsay Sándor dunántúli püspököt már az új
harangok fogadták. Ekkor ismét felelevenítették az egykori pápai lelkész, Szakonyi József
énekét: Vesd le Pápa gyászruhádat... 65
Ebben az évben értékes statisztikát készített a gyülekezet lélekszámának fejlődéséről Gyurátz
káplánja, Hutter Zsigmond. Kimutatta, hogy a gyülekezetben megkereszteltek száma 1785-
ben 13, 1807-ben 47, 1810-ben 25, 1825-ben 65, 1835-ben 49, 1843-ban 84, 1862-ben 46,
1879-ben 84, 1884-ben 79 volt. Száz év alatt Pápán 4973 evangélikus született, 1616 pár
házasodott és 4825 fő halt meg. 66
Későbbi éveiben a tudós lelkész és főpap nagy irodalmi tevékenységet is folytatott: 1886-ban
„Pénz és jellem”, 1886-ban „A szabadkőmívességről”, 1887-ben „A hit oltára”, 1888-ban
„Luther Márton élete”, 1889-ben „Kézi Ágenda”, 1892-ben „Gusztáv Adolf svéd király élete”,
1894-ben „Lelki vezér”, 1911-ben „Hősök kora”, 1917-ben „A nő” című könyvei kerültek
publikálásra több kisebb történeti dolgozata és emlékbeszéde mellett.
Gyurátz Ferenc emlékét nemcsak a templom előtt felállított mellszobra, Lux Elek 67 alkotása,
hanem az általa 1899-ben alapított, majd róla elnevezett Kőszegi Leánygimnázium és Internátus
őrzi. Az utóbbi sajnos csak „őrizte” emlékét, mert az egyházi iskolák államosításakor,
1950-ben kénytelen volt működését megszüntetni, és még a mai napig sem került vissza a
Dunántúli (ma: Északi) Egyházkerület jogos tulajdonába.
A pápai evangélikus anyagyülekezetnek 1901-ben 1501 tagja volt a városban, ezen kívül
százon felüli lélekszámmal rendelkezett 5 filiája (Nagyacsád, Alsó- és Felsőgörzsöny, Békás,
Mezőlak és Takácsi), valamint százon aluli lélekszámmal 11 szórvány. Amikor Gyurátz
Ferenc 1916-ban 75 évesen lemondott 21 évi püspöki tisztéről és gyülekezeti lelkészségéről -
amelyben 44 évet töltött -, lelkész utódja 1917-től 1928-ig Mesterházy László lett. Eközben
mind a veszprémi egyházmegye felügyelője, dr. Kluge Endre, mind pedig Belák Lajos
386