Tanulmányok Pápa város történetéből

Károlyi tehát 1704. január 11-én jutott Pápa birtokába, de március 25-26-án maradék hadaival
sietve menekült innen. 49 Áprilisban már Heister kezén van a város és a vár. Ekkor történt Pápa
első felégetése: „Annak előte penig Generális Heiszter Veszprént, Pápát, Palotát és több azok
körül lévő falukat tűzzel porrá tette, sok embereket fegyverre hányatott, értékjeket
elpraedálta.” 50 De májusban gróf Forgách Simon és Károlyi Sándor ismét benyomult a
Dunántúlra, sőt ekkor maga gróf Esterházy Antal császári ezredes, Pápa földesura és főkapitánya
is csatlakozott a szabadságharchoz. Forgách azonban Győrszemerénél 1704. június 13-
án csatát vesztett, s ismét következett a megtorlás. „A kegyetlen szemerei veszedelmes cásus
ezen vármegyéknek mennyi embereit, marháit végezte ki e világból és elvesztette, s azután
Heiszter Pápának jővén, valamiket obvie (útjában) talált, sok ezer marhákot elhajtott, az
embereket levágatta, tizenkét nap Pápán lakván, valami substantiája vermekben s erdőkben el
volt rejtve, azt kikeresvén, praedává tették.” 51
Károlyi azonban 1705 februárjában megint átkelt a befagyott Dunán, de már áprilisban ismét
kénytelen volt Heister elől visszavonulni.
1705 nyarán azonban a császáriak a dunántúli őrségekből (Fehérvár, Tata, Pápa, Buda) a java
katonaságot a Csallóközbe vezényelték: Herbeville tábornagy Erdélybe készülődött. 52 Ezt a
helyzetet használta ki Bottyán János 1705 decemberében: létszámfölényben lévő és erőteljesen
vezetett csapataival úgyszólván az egész országrészt elfoglalta. Pápát „vérrel” vette meg,
a hajdúságot ostromra vezette, ő maga is megsebesült. Károlyi Sándort így tájékoztatta
akciójáról: - legelsőbben Simontornyát megvettem; onnan egyenessen felmenvén Pápa várát is
Isten szerencséssen ostrom után per accordam (egyezség révén) kezünkben adta; - holott is
kartáccsal hozzám lővén, három helyütt esett rajtam az lövés, csak egy kicsiny híja volt, hogy
el nem rúgtam az patkót; az bennvaló németnek nagyobb része Kegyelmes Urunk hűségére
hajlott, Tullio Miglio nevű commendáns is benne elesett. 53
Egyébként ez volt az egyetlen eset, amikor a szabadságharc alatt Pápa vára ostromot élt át, s
története folyamán az utolsó is.
1706-1707 a dunántúli kuruc hatalom viszonylag stabil időszaka. Bár a hadellátás problémái
nem csökkentek, 54 de az országrészben általában nyugalom volt. Jellemző, hogy még Bottyán
János ifjú menyasszonya, gróf Forgách Julianna is ellátogatott Pápára. 55 Bottyánnak 1707-ben
is sikerült lényegében megtartania a Dunántúlt a császáriakkal szemben, 56 de kitűnt, hogy
reguláris erőkkel szemben ő is tehetetlen. 1707 elején a Budáról nyugat felé vonuló Rabutin
pusztítja a körzetet, 57 a nyár folyamán pedig bekövetkezik Pápa úgyszólván teljes pusztulása.
1707. augusztus 13-án Pálffy János és Rabutin 4.000 némettel és rácokkal a Rába-vonal
mögül váratlanul előnyomult, Bottyán kénytelen volt kitérni előlük, s csak a gyalogság és a
poggyász hátravonásával törődött, lovassága az ellenség elővédjével összepuskázott ugyan, de
Pápa megvédésére nem vállalkozott. Így a császári csapatok augusztus 14-én a városba
nyomultak. „Pápa alatt két nap s két étszaka subsistálván, az egész várost, malmokat s
circumjacens (környező) falukat felégette, s ami javait kaphatta, eltakarította, s klastromokat
is felverte - Már megtért Győr felé, gazdag praedájával...” 58 Csak Tallián Sándor és Botka
Ferencné háza (kőből voltak) maradt meg.
A város pusztulása a pápai katonaság morális összeomlását eredményezte: „amidűn a pápai
katonaság utolsó ruinájokat (romlásukat) látták volna, - publice az utcán levetették
zászlójokat, nagy zúgolódással és átkokkal mondván, hogy soha többé nem kurucoskodnak, s
azzal el is széledtek, zászlójokat az utcán elvetve elhagyván... 59
131