Tanulmányok Pápa város történetéből

izonytalanságok eloszlatására a Megyei Földhivatal, az Építésügyi Kormánybizottság és
Pápa város szakértői még 1945 szeptemberében alapos helyszíni szemle után úgy határoztak,
„hogy az igénybevenni szándékolt területek házhelyek céljára alkalmasak és azonnali kiosztást
engedélyeztek, a Várkert kivételével, mert erre a parkjelleg fenntartásával külön terv
kidolgozását tartották szükségesnek.” 50
Ennek a határozatnak a végrehajtását azonban a továbbiakban több körülmény is bonyolította,
illetve akadályozta. Nemcsak az UFOSZ és a FÉKOSZ részéről szóltak abba - mint akkor
állították - illetéktelenül bele, mely már magában is elég volt a telekkönyvi eljárás
halogatására, de nem alakult ki egyetértés a beépítés formájáról sem. Az Országos Építésügyi
Kormánybizottság a belső Várkertet „teljes egészében zöldterületként” határozta meg
felhasználni, és egyebek között óvott a győr-veszprémi főútvonalra lakóutcákat nyitni, s nem
utolsósorban a „villa építési formát” nem szabatos tervként ítélte meg. A Várkert külső
részében pedig „a közműépítési költségek... a tényleges házépítési költségek” csökkentésére
„emeletes társasházak létesítését” ajánlotta az akkori polgármester és a városi közgyűlés azon
álláspontjával szemben, miszerint „a társasházban az egyéni szabadság és rendelkezési jog
lényeges korlátozásnak van kitéve”. 51 Kerekes János polgármester, aki ugyan elődjét minden
áron meghaladó látványos gazdasági és kulturális programot (téglagyár, textilgyár városi
tulajdonbavételét, új városháza, kultúrház és színház építését, továbbá tehetségmentést) vázolt
fel az elkövetkezendő esztendőkre, sőt más módon is bővíteni kívánta a város anyagi alapjait,
ebben a kérdésben hajthatatlan maradt. „Célom az - írta várospolitikai tervének 1946. júliusi
ismertetésében -, hogy minden magyar munkásnak meglegyen a maga kis családi háza,
éspedig nem kaszárnya-szerű, hanem kertesháza, ami eleme a szabad, független életnek, az
emberi szabadságnak.” Nemcsak pártállása, hanem mint az ismertetés mellékleteiből kitűnik,
bizonyos utópizmusa ragadtatta el a polgármestert, amikor ilyen álmokat kergetett.
Tény azonban az is, hogy a város közvéleménye is meglehetősen megosztott volt ebben a
kérdésben, amit jól jelzett, hogy 1946 nyarára még a sajtót is igénybevették az Országos
Építésügyi Kormánybiztosság határozatának népszerűsítésére és elfogadtatására. A „Pápai
Független Kisgazda” c. lapban Máthé Géza nevével jegyzett, öt részletben folytatólagosan
megjelent írás „a pápai külső Várkert és a pápai major környékének beépítési kérdéseiről”
határozottan a társasházak, „társastelkek” és amellett érvelt, hogy „több belvárosi bérház”,
természetesen a „pár műemlék-számba menő vagy értékesebb középület kivételével”, lebontandó
és „kevesebb lakosztállyal”, valamint a főforgalmi utak biztosításával (kétemeletes
házként) építendő újra. 52
A huzavonát jelző nézeteltéréseknek, vitáknak (melyekben később tagadhatatlanul politikai
elemek is keveredtek) az lett a következménye, hogy az újjáépítéshez kapcsolódó városfejlesztés
elbizonytalanodott, illetve a napi kérdések éppen adott feltételek szerinti
megoldásává fokozódott le. Még 1947/48-ban is telkek tömegének és több objektum (a
földművesszövetkezet vagy a város részére) kiosztásának vagy telekkönyvezhetőségének -
részben Esterházy Tamás fellebbezése folytáni - hatálytalanításáról és arról lehet olvasni, hogy
a kastély sorsa is változatlanul megoldásra vár. 53 A továbbiakban csupán egy-egy ambiciózus
helyi vezető állt elő bizonyos távlatos városfejlesztési elképzelésekkel vagy legalábbis olyan
ötletekkel, amelyek a központi tervekhez képest vagy azokkal szemben Pápa város adott
értékeit és lehetséges jövőjét védték, képviselték.
Bár a rohamos pénzromlást sikerült 1946 második felére megállítani és a város vezetőségének
már 1946/47-re költségvetést készíteni, csakhogy a stabil forintból is éppen olyan kevésre
futotta, mint az inflálódó pengő-milliókból. Amint korábban, a továbbiakban is államsegélyekért
kellett folyamodni. Így az igazán nem nagy, 1,3 millió Ft-nyi városi költségvetési
282