Tanulmányok Pápa város történetéből

Sztárai Baranya nagy reformátoraként kezdte pályáját, majd Tolnán át a Tiszántúlra vezetett
útja. Gyulán és Sárospatakon is tevékenykedett. A helvét irány türelmetlenkedése miatt jött el
Patakról Pápára. 15
Sztárai képzett teológus, költő, zeneszerző s remek hitszónok volt. 16 Ebbéli képességeit a
gyülekezet és a város számára egyaránt kamatoztatta. Van olyan történészi vélemény is, amely
pápai szolgálatának kezdetét 1565 előttre teszi, s így Meliusz Juhász Péter debreceni püspök
1565. évi, a gyülekezetet félpápistának tituláló, 17 kemény dorgátumát Sztárait kritizálónak
gondolja. Az elfogadottabb évszám mégis az 1567. Az is tény, hogy Sztárai hitvallásában
megoszlott az ágostai (református) s a helvét elem. Valószínű, hogy ez a kettőség is hozzájárult
ahhoz, hogy soproni lelkészsége kétszer is (1570, 1574) kútba esett. Ez viszont kétséget
kizáróan akkori pápai lelkészkedését igazolja, mert mindkét alkalommal Pápáról készült
Sopronba.
Huszár Gál kiváló prédikátor és nyomdász volt. Magyaróvári, kassai, debreceni, komjáti és
végül pápai lelkészi szolgálatai és nyomdászati munkája a nemzeti kultúrát gazdagította.
Születési ideje és helye ismeretlen. Annyit bizonyosan tudunk, hogy Pápán halt meg - két
évnyi, rövid lelkészi szolgálat után - 1575. október 23-án. Második lelkészként került ide,
együtt szolgálva még Sztáraival, de már első lelkészként hal meg, kettős munkáját fiára,
Huszár Dávidra hagyta. 18
A katolikus vallás reformjaként, a franciskánusok által is tolerált reformáció kezdeti szellemi
irányvonalát Melanchtonnak a helvét hitvallást megértőbb gondolatvilága hatotta át, amit
ugyan a Török Bálint budai fogságba esése (1541) s Pápa 1543. évi török ostroma után
kialakult helyzet, Ferdinánd király nagyobb befolyása megzavart, de az utód, Török Ferenc
1550. évi Pápára költözése ismét helyreállított. 1560-ban a ferencesek elhagyták a várost, s
ezzel Pápa reformáltatását befejezettnek lehet tekinteni. 1560-1575 között a hitvallás is
kálvinivá alakul, s így Huszár Gállal s utódaival voltaképpen már a tisztán református egyházi
és iskolai építés korszaka következett. A tárgyalt reformáltatás korának jeles pápai egyénisége,
a Török család íródeákja, mindenese, az 1543. évi híres várvédő, Martonfalvai Imre, aki
1520-1585-ig szolgálta a pápai várúr-családot. Török Bálintot 1541-ig, Ferencet 1571-ig s
Istvánt 1585-ig. 19 Tudjuk, hogy Török Bálintot szolgálva Tinódi Lantos Sebestyén is sokszor
megfordult a várban. 20 Martonfalvai, Gizdavics, Dévai, Tinódi, majd később Sztárai és Huszár
Gál a városi értelmiség meghatározó szellemi és művészeti személyiségei voltak, illően a
reformáltatás humánus folyamatához.
A református építés korszaka
(1575-1630)
A pápai reformáció, a protestáns, majd református vallás megerősödésében jelentős szerepe
volt a török meg-megújuló támadásai ellen védelmet biztosító végvári katonaság vallási
hovatartozásának. Történelmi tény, hogy a német zsoldosok protestánsok voltak, s így
nemcsak a várnak, hanem a városnak is vallásszabadsági biztosítékot jelentettek. Említettük,
hogy Sztárai és Huszár Gál egy időben volt pápai lelkész, Huszár Gál fia, Dávid is második
papként érkezik Pápára, de rövidesen első lelkészként folytatja szolgálatát. Ezen időktől két
papja volt a gyülekezetnek, egy a várban, egy a városban szolgált.
Apja nyomdáját örökölve Huszár Dávid 1576-1585-ig volt pápai lelkész. Huszár Dávid pápai
működése idején fogadta el a Dunántúl is a hercegszőllősi (alsódunamelléki), már egészen
református szellemű kánonokat, amelyeket Török István a város református földesura és Szíj
Ferenc városi főbíró is aláírta. 21 1577-ben Huszár Dávid a kánonok latin és magyar szövegeit
395