08.11.2014 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Az 1531. évi állami adóösszeírás tanúsága szerint Veszprém megye nagyobb részét a törökök<br />

felégették. A szomszédos Borsosgyőrben 22 adófizető és 6 szegény mellett 10 törökök által<br />

elpusztított portát számláltak össze. 8 Hogy ez az 1526. vagy az 1529. évi „törökjárás”<br />

számláját terheli-e, egyelőre nem tudni; valószínűleg mindkettőjét. Három esztendővel<br />

később, 1532-ben ismét „felkereste” e vidéket I. Szulejmán szultán (1520-1566) serege; a<br />

török hadak augusztus első felében több ízben is megpróbálkoztak például Sárvár<br />

bevételével 9 ; alig valószínű, hogy portyázói elkerülték volna Pápát.<br />

Magát a várost, úgy tűnik, kevésbé érintették a Veszprém megye védtelenebb településeit<br />

olyannyira sújtó megpróbáltatások. Legalábbis a ránk maradt állami (portális, dikális)<br />

adóösszeírások - amelyekkel alább még többször foglalkozunk majd - arról tanúskodnak, hogy<br />

Pápa lakosságszáma a mohácsi csatavesztéstől Buda elestéig eltelt tizenöt esztendőben (1526-<br />

1541) lényegében ugyanazon a szinten - 170 és 200 adózásra fogható porta között - mozgott.<br />

Igaz persze, hogy ugyanezen időszakban a szegényként összeírtak száma több mint a<br />

kétszeresére (30-ról 72-re) emelkedett. 10 Paradox módon ez is arra utal, hogy Pápát<br />

biztonságos helynek tekintették, hiszen az adózó és a szegény porták összege - nyilván a<br />

beköltözés folytán - folyamatosan növekvő tendenciát mutat (1531: 100 %; 1536: 108 %;<br />

1541: 121 %).<br />

A török hadjárás és portyák által okozott pusztulást tetézte az a kölcsönös hatalmaskodássorozat,<br />

amelyet az 1526-ban megválasztott két magyar király - I. Ferdinánd (1526-1564) és I.<br />

János (1526-1540) - párthívei egymás rovására elkövettek, s amelyet polgárháborúként szokás<br />

emlegetni. 11 Pápa földesurát, Török Bálintot - aki kezdetben János, 1529-től 1536-ig<br />

Ferdinánd, majd 1536-tól ismét János oldalán forgatta félelmetes szablyáját - a legkíméletlenebb<br />

hatalmaskodók közt tartja számon a szakirodalom; tetteivel szokás illusztrálni a kor<br />

minden törvénytől elszabadult viszonyait. 12 Bár jobbára városunk megszerzése (1535) után is<br />

a dél-dunántúli Szigetvárott tartotta udvarát, jelenléte Északnyugat-Dunántúlon is nem kevés<br />

vihart okozott. 1537 októberében a tőle nemrég visszafoglalt Veszprém várára támadt, de<br />

rajtavesztett, hiszen az esetről Kecseti Márton veszprémi püspök azon leveléből tudunk,<br />

amelyben értesíti Ferdinánd királyt: a visszavonuló támadók nyomában Pápa alá érkezett, s azt<br />

elfoglalni készül. 13 Török az 1530-as évek második felében szabályos magánháborút folytatott<br />

a - többek között - Győrt birtokló Bakics Pállal és örököseivel. Az ellenkirályok közt már<br />

létrejött a megállapodás (Nagyvárad, 1538. február 24.), amikor Bakics Pál lovasai Pápára<br />

támadtak, amit Török - Báthori Bonaventura András és a tatai várnagy társaságában - 1538<br />

márciusában Győr felprédálásával „viszonzott”. A mintegy 1500 fős (!) támadó sereg - amelynek<br />

soraiban pápai polgárok is lehettek - nem kevesebb mint 25000 forintnyi kárt okozott; az<br />

egyik győr-váraljai utcában 19 ház égett le, és 1360 forint kár keletkezett. A nekivadult<br />

támadók nem kímélték a templomokat és a városi levelesládát sem. 14 De tengerként áradt a<br />

panasz Török Bálint ellen jószerivel mindenütt, ahol csak birtokai voltak. 15 A „kölcsönt”<br />

Zrínyi Miklós fizette vissza a már Konstantinápolyban raboskodó nagyúrnak; 1542-ben -<br />

többek között - Pápa tartozékaira szállította hadait. 16<br />

Attól a pillanattól fogva, hogy a törökök megkaparintották Buda várát (1541) és terjeszkedni<br />

kezdtek a Duna mentén (1543-1544), Pápa valósággal predesztinálva volt arra, hogy végvárrá<br />

legyen. Mióta a magyar védelem feladni kényszerült az Al-Dunára, a Szávára és a bosnyák<br />

hegyvidékre támaszkodó középkori déli határvédelmi övezetet (1521-1526), nyilvánvaló volt,<br />

hogy - addig nem lévén megfelelő kelet-nyugati irányú természeti akadály 17 az elkövetkezendő<br />

török támadásokat feltartóztatni hivatott új végvárvonal csakis az ország közepe táján<br />

épülhet majd ki. A Dunántúl északi részén a Balaton és a Dunántúli-középhelység vonulata<br />

kínálkozott erre a célra. Mivel a végvárvonal mentén mindent (templomot, tornyot, kúriát,<br />

78

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!