Tanulmányok Pápa város történetéből

Ilyen körülmények között tehát az is számított valamit, hogy ha állami hiteltámogatással is
(amelyet időközben leállítottak), mintegy 30 lakás épülhetett magánkezdeményezésből. 265
Abban, hogy a köz- és a magánépítkezés igen lassan haladt előre mégsem csak a pénz
elégtelensége, hanem az építőkapacitás- és anyaghiány is közrejátszott. Jól jelzi ezt, hogy
miattuk pl. a leginkább helyiségszűkében lévő iskolákban is húzódott az építkezés, lévén hogy
„az Épületkarbantartó Vállalatnak kiadott munkálatok között még nem került sorra”. 266 Egyes
vállalatok esetében az is előfordult, hogy megvolt a pénz, de „különböző indokolással
tartogatják és nem valósítják meg azokat a létesítményeket, amire ezek az összegek rendelkezésre
állnak”. 267 Az is jellemző, hogy a 30 magánépítkezőnek hatóságilag kellett
fakitermelést engedélyezni, hogy a famunkálatokat elvégeztethessék. 268
A távlati fejlesztési terv elképzeléseitől és a helyi vezetés szándékaitól függetlenül olyan
helyzet alakult ki, hogy a város túlzsúfoltságához képest messze elégtelennek bizonyultak
annak az igyekezetnek az eredményei, amelyek a negyvenes évek végétől a lakásügy körén
kívül a kommunális létesítmények, szolgáltatások fejlesztésében itt-ott halványan mutatkoztak.
Elég csupán néhány - a lakás és az iskola elégtelenségét egyébként következetesen
felemlegető - nyilvános panaszalkalomra utalni, ahol pl. az egyik vállalatnál tartott tanácstagi
beszámoló résztvevői is, egyebek között az ingatlankezelőség lassú házfelújítási munkáját
tették szóvá. 269 (Azt ma már nem lehet pontosan megállapítani, hogy az 1955-re felgyűlt több
mint 70.000 Ft lakbérhátralék miként függhetett össze az elégedetlenséggel. 270 ) A
békekölcsön-jegyzők azt panaszolták viszont, hogy rosszak az utak, hiányzik egy híd a
Bakonyéren, a szennycsatorna fedetlen. 271 A Népújság fogadóórájáról pedig olyan kritikákat
sorolt a lap, amelyek szerint nem gondozzák a ligetet; elégtelen a napközi otthon; alkalmatlan
a TÜZÉP telep; hiányzik egy fürdő; a laktanyai szennyvíz nyitott csatornában távozik stb. 272
Folytatni lehetne azonban a sort akár olyannal is, mint a megromlott közbiztonság. „A
Tókertben valósággal rettegnek a tolvajoktól és nem tudnak semmit tenni, mert kevés a
rendőr” - hangzott a rendőrség beszámolója 1954 őszén, amely egyébként azt is
megállapította, hogy „1947 óta nem történt annyi erőszak, mint az utolsó három hónapban”. 273
Mindezeken azonban a város vezetői képtelenek voltak segíteni, viszont - aligha politikai
szándék nélkül - szívesen emlegették a helyzet tarthatatlanságát is.
Nemcsak az építkezéseknél, a közművek és a közintézmények fejlesztésénél, de valamennyi
olyan területen, amelyen jeleztek vagy legalábbis ígértek kezdetben némi változtatást, 1955-
ben általában is megtorpanás mutatkozott. Ez történt az ipari termelésben, a lakossági
fogyasztói célú arány növekedésének elsikkadásában, de a mezőgazdaságban és másutt is. A
Rákosiékat ismét abszolút hatalomra juttató 1955. tavaszi fordulatot nyárra már az üzemi
„normák” felülről előírt százalékban való „szigorítása”, tehát tulajdonképpen a munkabérek
1953-as megemelésének visszavonása, a „Forint-csökkentés” bevezetése követte. 274 Abból az
állításból kiindulva, hogy az „elmúlt időben az életszínvonal emelése nem a gazdaságos
termelés eredményeként következett be, hanem az állami tartalékok csökkentésével és a
beruházásra szánt összeg más célokra való felhasználásával”, megfordították a tételt,
mondván hogy most a vezetés „a gazdaságos termelésen keresztül biztosítja az életszínvonal
szakadatlan emelését”. 275 Az ezt hangsúlyozó beszámoló-jelentés aztán a város nagyobb
vállalatainak áttekintésével azt bizonygatta, hogy mivel „számos üzemben még fennmaradtak
a műszakilag megalapozatlan, ún. mondvacsinált normák, melyeknek egyáltalán nem volt
húzó hatásuk a termelésre..., a munkabérek emelkedésének aránya nagyobb méretű volt a
termelékenység emelkedésénél”. Ezért - mint kitűnik a beszámolóból - a többi között pl. a
Pápai Textilgyárban mintegy 6 %-os, az Elekthermax-üzemben 15,3 %-os, a Pápai Vas-, Fémés
Gépipari Javító Vállalatnál 13,4 %-os normaszűkítést hajtottak végre, ami azt jelentette,
hogy pl. az Elekthermaxban az egy főre jutó havi bér 77-417 Ft közötti összeggel csökkent.
304