Tanulmányok Pápa város történetéből

149. KOVÁCS BÉLA: Magyar várak 17. századi ábrázolásai (Rajzok a Rein bei Graz i ciszterci
kolostor nr. 200 kódexéből) VMMK 1.1 1972. 335., CENNERNÉ WILHELMB GIZELLA: A
dunántúli végvárábrázolások tipológiai kérdései. VMMK 13. 1978. 139-148., GALAVICS GÉZA:
A török elleni harc és egykori világi képzőművészetünk. Művészettörténeti Értesítő 25. 1976. 2-5.
N o 18., MITHAY S.: 1984 319-333. (kirajzolt részletekkel), ZÁKONYI FERENC: Pápa várának
alaprajza és építési költségei 1653-ból. Műemlékvédelem 11. 1967. 76-79., KOPPÁNY TIBOR:
Francisco da Pozzo „Architectus Regius” és köre. Műemlékvédelem 11. 1967. 76-79., KOPPÁNYI
TIBOR: Francisco da Pozzo „Architectus Regius” és köre. Műemlékvédelem 28. 1984. 1-6.
150. Miután a tervrajzok ezt is palánkkal - sarkain négy bástyával - körítettnek mutatják, talán rá
vonatkoznak az említett Nádasdy-felmérés bástyákat és 3 kaput említő részei. T[AGÁNYI] K. i.m.
193. l.
151. GEÖCZE ISTVÁN: Haditanácskozások az 1577. évben. Hadtörténelmi Közlemények 7. 1894.
677.
152. Vö. Haris Andrea tanulmányával e kötet 70-72. lapján.
153. ACSÁDY IGNÁC: Végváraink és költségeik. Hadtörténelmi Közlemények 1. 1888. 74., SZEGŐ
PÁL: Végváraink szervezete a török betelepedéstől a tizenötéves háború kezdetéig (1541-1593).
Budapest, 1911. 240.; Még békeidőben is gyakorta állomásoztak itt vármegyei hadak. Pl. Sopron
vármegyéé 1575-ben (!) és 1593-ban: HÁZI J. i.m. 87. N o 54. és 199. N o 177.
154. TAKÁTS SÁNDOR: A magyar gyalogság megalakulása. Budapest, 1908. 264. (A 30-as
huszárszám nyilván elírás 300 helyett, hiszen Pápára aligha helyeztek kevesebbet, mint a
lényegesen jelentéktelenebb Devecserbe /150/)
155. „ein ungarische statt mit einem Zaun umbfangen, darinnen werden gehalten teutsch und Hungerisch
Kriegsvolck”
156. ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHuStA) Reichsarchiv. Mainzer Erzkanzlei.
Nicht permanenter 72. kötet f. 195. és Uo. Reichstagsakten Fasc. 53. f. 361. vö. TAKÁTS S.:
Magyar gyalogság i.m. 263-312. passim.
157. SZABÓ ISTVÁN: A magyarság életrajza. H. és én. 94.
158. KATONA I.: 1972. 347-354.
159. A pápai spanyol gyalogság áthelyezéséről 1550-ben: KISS I.: 1908. N o 271-272.
160. Vö. pl. TÓTH E.: 1941. 13. (Persze nem feltétlenül a katonák közül, hiszen - mint látni fogjuk -
Pápa vonzó volt a vándoriparosok számára is.)
161. 1659-ben a 336 itteni katona közül 297 viselt egyértelműen magyar nevet, de nyilván magyar volt a
22 „Horvát” többsége is. SZABÓ I. i.m. 94.
162. TAKÁTS SÁNDOR: A kalauzok és kémek a török világban. 1915. II. 133.
163. TAKÁTS S.: Thengödi Bornemissza János i.m. 362-366.
164. Vö. TAKÁTS S-: A török és magyar raboskodás. I. 160-303., DOBOS GÁBOR: Török-magyar
rabok a nyugat-dunántúli végeken. Studium (Acta invenum universitatis Debreceni ensis de
Ludovico Kossuth nominatae II.) Debrecen, 1971., VARGA J. J. i.m. 112-131. és uő.: Rabtartás és
rabkereskedelem a 16-17. századi Batthyány-nagybirtokon. In: Unger Mátyás Emlékkönyv
(Emlékkönyv Unger Mátyás negyedszázados egyetemi történésztanári működése emlékére és
születésének hetvenedik évfordulója alkalmából). Szerk.: E. Kovács Péter-Kalmár János V. Molnár
László. Budapest, 1991. 121-134.
165. SZAKÁLY F: Magyar adóztatás i.m. passim
166. Vö. SZAKÁLY FERENC.: Végvár és hódoltság. In: Magyarországi végvárak a 16-17. században
(Tanulmányok). Szerk.: Bodó Sándor és Szabó Jolán. Eger, 1983. (Studia Agriensia 3.) 87-100.
167. TAKÁTS SÁNDOR-ECKHART FERENC-SZEKFŰ GYULA: A budai basák magyar nyelvű
levelezése I. 1553-1589. Budapest, 1915. passim, GUSTAV BAYERLE: Ottoman Diplomacy in
Hungary (Letters from the Pashas of Buda, 1590-1593). Bloomington, 1972. (Indiana University
Publications. Uralic and Altaic Series 101.) 76. és 133., uő.: The Hungarian Letters of Ali Pasha of
Buda (1604-1616). Budapest, 1991. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXXVI.) 37., 43., 77., 145.
113