Tanulmányok Pápa város történetéből

észbirtokkal és Dereskével stb. 99 Kétségtelen, hogy a „ház” szó várat is jelenthet. Ebben az
esetben sem érthető, hogy miért épp Pápánál nevezik a várat háznak? Ez az adat sem ad tehát
választ arra, hogy Siebenhirter egy várnak, vagy egy kastélynak volt-e a várnagya. A
Bellérszeggel kapcsolatos problémára később térek ki. Egy közvetett bizonyíték talán inkább a
vár mellett szólna, sajnos azonban az elpusztult oklevélről csak egy egysoros magyar kivonat
maradt fenn. Eszerint 1430-ban Zsigmond engedélyezte Pápa/i/ Györgynek - a Zsemléri család
ekkor már Pápainak nevezte magát -, hogy Zsemléren várat építsen. 100 A szomszédos pápai
vár miatt lehetett a Pápaiaknak szüksége saját várra. Ez természetesen csak nagyon bizonytalan
feltevés. Az mindenesetre biztos, hogy a zsemléri vár nem épült fel, ezt Pápa város ura,
az ország nádora nyilván könnyűszerrel megakadályozhatta.
Amikor az Albert király halála utáni belviszályok idején hallunk Pápáról, akkor már - talán
egy kivétellel - váráról emlékeznek forrásaink. Tekintve, hogy Garai László Erzsébet királyné
elsőfokú unokatestvére volt, így V. László pártján állt, Pápát viszont I. Ulászló foglalta el.
Már 1440-ben említi egy oklevél, hogy Alsólindvai Bánfi Pál egy embere Pápa és Alsólindva
várakhoz utazik. 101 Lehet, hogy már ekkor Bánfi kezére került Pápa? Ulászló maga is
tartózkodik Pápán. 102 1441-ben Ulászló lengyel kapitányai ülnek a pápai várban: Pozoriczi
Pwklicze Vilmos és Beczka. 103 A király a valóságban csak ekkor, 1441-ben adományozta
Pápa várát és mezővárosát tartozékaival Bánfi Pálnak. 104 A Habsburg-párt cseh zsoldosokkal
akarta visszafoglalni Pápát, ezért Bánfi István és Pál 1442 elején mozgósítják embereiket a
pápai vár ostrom alóli felmentésére. Ez a levél tévesen 1402-es kelettel lett kiadva, így a
szakirodalomban zavart okozott. 105 Úgy látszik sikerült a várat megvédeni, mert még 1444-
ben is Lindvai és Bolondóci Bánfi Pál várnagyai, Halápi Fekécs György és Pacsai János ülnek
a várban. 106 A Bánfi-birtoklás békésen ért véget. 1445-ben, I. Ulászló halála után Ujlaki
Miklós közbejöttével Bánfi István és Pál visszaadták Garai Lászlónak a pápai kastélyt
(castellum), a mezővárost és tartozékait. Ujlaki és Garai ennek fejében a Cilleiek támadása
alól ígérnek védelmet a Bánfiaknak. 107 Ez az egyetlen kastély-adat Pápáról. Valószínűleg
téves, hiszen Pápa jól meg lehetett erősítve, ha ellenállt a cseh zsoldosok támadásának.
A középkori vár maradványai a mai pápai kastély helyén kerültek elő. A kastély helyén
Árpád-kori településnyomokat találtak. 108 Úgy látszik tehát, hogy a vár lakott helyre épült:
feltehetően az Árpád-kori udvarház és az azt kiszolgáló népek házai helyére. Védelmét
keletről a Tapolca és a Bakony-ér által táplált tó biztosította. 109 A továbbiakban már rendszeresen
szerepel az oklevelekben a pápai vár és várnagyai. A várnagy (és a vár) jelenléte
óhatatlanul szűkítette a városi tanács joghatóságát. Amikor 1450-ben Garai László nádor a
porvai pálosoknak különböző adományok mellett egy pápai kőházat is adományoz, felmenti
azt tartozékaival együtt a pápai várnagyok, tiszttartók, a bíró és a polgárok joghatósága alól. 110
Azaz egy pápai ház ügyében a város bírája csak harmadsorban illetékes.
Garai László várnagya legkésőbb 1452-től egyik legtekintélyesebb embere, Némai Kolos
Jeromos volt, 111 akit 1457-ben budai várnagyának is megtett. 112 1455-ben őt küldte a nádor
Kapisztrán Jánoshoz 113 . Kolos várnagysága bizonyítja Pápa jelentőségét a nagykiterjedésű
Garai birtokok között. A Garaiak nádori ága László nádor fiában, Garai Jóbban halt ki.
Utánuk a Szapolyai család lett Pápa birtokosa. A birtokosváltás pontos ideje nehezen állapítható
meg. Egy biztos, hogy 1481-ben, Garai Jób halálakor 114 Pápa már Szapolyai Istváné
legalább két éve. 1480. január 14-én ugyanis Szapolyai István Pápán nyugtatja „pápai várunk
várnagyát”, Kapucsi Benedeket kétszeres (múlt és jelen évi) Szent Márton-napi és egyszeres
Szent György és Szent Mihály napi adóról (census), továbbá az elmúlt évi királyi adóról,
amelyet Mátyás király átengedett a számára, végül eladott borai áráról. 115 Ebből nyilvánvaló,
hogy már 1479-ben az uradalom bevételeit Kapucsi Szapolyai várnagyaként szedte. Különben
Kapucsi saját birtokügyével kapcsolatban említve 1479-ben tényleg pápai várnagy volt. 116
53