Tanulmányok Pápa város történetéből

Az 1841 kimért egész telek területe fenti számításunk értelmében 86.490-73.198 holdat tett ki,
a bizonyíthatóan megszállítottaké 40.825-34.551 hold körülire becsülhető. 49 A bejegyzés
szerint minden településen elegendő legelő és fa állt a jobbágyok rendelkezésére. Némely
falvaknál a „hospesek” nevét is feljegyezték, de a kézműves mesterséget űzők közül az egész
uradalomban csak két molnárt (molitor, Ugodonés Nagy-Gannán), egy péket (pistor, Szűcsött),
két ácsot (faber lignarius, Szűcsött és Fenyőfőn), egy kovácsot (faber, Ugodon) és egy
kosárkötőt (vietor, Szűcsött) tüntettek fel foglalkozásukkal.
Bár a számadáskönyv szolgáltatásokra vonatkozó rovatait nem töltötték ki, e korban, amikor a
jövedelmek csaknem kizárólagos forrását jelentő, úrbéri szolgáltatásokkal terhelhető
jobbágytelkek megszállítása folyik, természetes módon ésszerű terhelésre törekedtek: „... mert
méltó és szükséges is, hogy az Domínium azon legyen, hogy az Szegénység meg tartassék, és
a’ miben lehet, subleuáltassék...”. 50 A telepítések során (Ságpuszta 1741., Kis-Ganna 1752.,
Szentiván 1744., Szűcs 1736., Béb 1741., Fenyőfő 1737., Nagy-Ganna 1748., Hidegkút 1751.,
Nyögér 1752.) érkeztek német jobbágyok is Esterházy Ferenc birtokaira. 1749-ben azt jelezte
Pozsonyból Bittónak, hogy a „Felső országokbúl vizen tegnap feles Familiák” érkeztek, akik a
pápai uradalomba szándékoznak indulni. Helyüket Bittó jelölje ki, szántóföldet, vetésre őszi
gabonát és a letelepedésre helyet adva nekik. 51 A telepítések természetes módon vezettek
konfliktusokhoz a pusztává vált falvak addigi földhasználói, a háborús viszontagságokat is
átvészelt nagyobb lélekszámú települések és az új jövevények közt. 1741-ben például Ugod
tiltakozott Kopcsány praedium megszállítása miatt: „... de hogy az Ugodiaknak el vételeért
Eszek kezd veszni, egy kevéssé sainálom..., aszt nem kivánhattyák hogy Jobbagyokat ne
szaporécsak...” 52
Az 1740-es évek új contractusait a pénzen megváltott szolgáltatások jellemzik, a dolgok
másik oldala pedig az, hogy a censust javarészt az uradalomnak végzett munkával tudták
megkeresni a jobbágyok. Ilyen korai szerződés egészében szintén nem ismert. 1740 júliusában
a fenyőfőiekről csak annyit jegyeztek fel, hogy a szűcsiekhez hasonló szabadságot kaptak.
1744-ben Csákvár új szerződése a régivel ellentétben nem 12, hanem csak 10 évre szólt, az
500 Ft census helyett hatszázat kért. A mezőváros lakói emellett Esterházy pesti útjai alkalmával
neki zabot, szénát voltak kötelesek adni lovai ellátására. A szerződések milyensége a
majorsági gazdálkodás kiépülésével függött össze. 1740-ben még csak készült a „svájceráj”
Pápán, s csak 1743-ban építették a tallósihoz hasonló módon az istállózó állattartás fokozatos
fejlődésére utaló pajtát. A bevételek közt egyre nagyobb részt adott a Bakonyból kitermelt fa
eladása, az értékesítésnél azonban nagy gond volt a szállítás. Gönyün már igen korán
találkozunk a „Fatartó Ház” említésével, s Győrött is lerakat létesítésére törekedtek. Az ország
úthálózatát tekintve érthető módon a közeli Duna kínálkozott szállításra az uradalomnak.
1749-ben hajót is vásároltak: „Az Hajó a’ végre Szereztetett, hogy, miglen az üdő engedi,
folyvást, és Szüntelen csak járjon az Transportumokkal... azért nemcsak fát... csak szolgáltasson
kegyelmed rajta.” Egy úton a hajó mintegy hatvan öl fa szállítására volt képes, Bittó
feljegyzése szerint egy ölet 29,27 mázsával számítottak. 53 Az erdőgazdálkodásra is utal
Esterházy Ferenc azon utasítása, hogy eladásra főként bükköt vágjanak, kétszáz lépésnyire
magnak valókat hagyva. Az épületre való fákat és az erdei gyümölcsfákat kivágni tilos volt.
Fenyőfát egyébként Árvából vásároltak a domíniumok szükségletére. Az Árva vize partján
szárították, s a víz áradásakor Komáromig le tudták úsztatni.
Az 1740-es években, a tatai és az Esterházy József kezén lévő gesztesi részjószág mintájára,
bár szerényebb méretekben, de a pápa-ugodi birtokon is megkezdték a halgazdálkodás
kiépítését. A halat kereskedőknek adták el, s 1741 elején, nyilván a közeledő böjt miatt jó
áron a kereskedőknek eladott mennyiség bevétele -... ösztönt ad, még töbnek meg csináltatására.
54 1745-ben a sági malom előtti tavat hozták rendbe, s a földesúr utasítása szerint
155