Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Szakály Ferenc<br />
Pápa a török korban<br />
Ahhoz képest, hogy - katonai, stratégiai jelentősége miatt - végig a 16-17. században mily<br />
megkülönböztetett figyelem irányult rá, Pápa a kifejezetten rossz forrásadottságú városaink<br />
közé tartozik. A városi levéltár sohasem bővelkedett 18. század előtti anyagokban 1 , s a II.<br />
világháború viharaiban az is elkallódott, elpusztult, ami addig megmaradt. 1956-ban, már az<br />
Országos Levéltárban, elégett az egykori földesúr, az Esterházy- család pápai levéltárának<br />
java része is; még szerencse, hogy Reizner János a múlt század végén közzétett belőle egy sor<br />
érdekes darabot. 2 A török kori Pápa története - le egészen a mindennapok szintjéig - ennek<br />
ellenére viszonylag pontosan és részletesen feltárható, csak a szokványosnál jóval<br />
fáradságosabb utánjárással, aprólékosabb munkával. Egy ilyen fontos végvár működése<br />
nyomán ugyanis hatalmas mennyiségű intézkedés, átirat, elszámolás, jelentés keletkezett az<br />
illetékes katonai és kamarai hivataloknál (Hofkriegsrat, Hofkammer, Niederösterreichishe<br />
Kammer, Magyar /Pozsonyi/ Kamara stb.), amelyeknek iratanyagában, ha más nem is, de az<br />
egykori hivatalos lépések nyoma ránk maradt. 3 Egészen más oldaláról mutatják be a 16-17.<br />
századi Pápát az e korból már tömegesen fennmaradt, magán- és személyes közlésekkel teli<br />
hivatalos és félhivatalos levelek (misszilisek), amelyekben e környéken kivált a Nádasdyak,<br />
valamint a Batthyányak - manapság úgyszintén az Országos Levéltárban őrzött - levéltára<br />
gazdag. 4 Ezekben jelentős hadieseményektől kezdve a birtoklás- és gazdaságtörténeten,<br />
valamint várostopográfián keresztül egészen a magánszféráig mindenre akadhat - s rendszerint<br />
akad is - hasznos adat avagy adalék.<br />
Pápa helytörténetének eddigi kutatói vajmi kevés érdeklődést szenteltek e - meglehetősen<br />
kézenfekvő - lehetőségeknek, s ezen az alapvető hiányosságon ezúttal természetesen mi sem<br />
segíthettünk. Annál is kevésbé, mert a rendelkezésünkre bocsátott szűkös terjedelem csupán<br />
eme eseményekben és fordulatokban gazdag másfél század legjellemzőbb alapvonásainak<br />
feszesre fogott bemutatásához elegendő. Ezért egy olyan vezérfonal felvázolására koncentráltunk,<br />
amely - a meghatározó életmegnyilvánulások mentén haladva - veszi számba a felettébb<br />
hiányos, sőt esetleges szakirodalom eredményeit, a forráskiadványokból máris kibontható<br />
lehetőségeket, s rámutat a pápai helytörténeti irodalomban a megszokottnál is nagyobb<br />
számban előforduló tévedésekre és ellentmondásokra. Tudatosan mellőztük azon levéltári<br />
egységeket - így például az itteni főkapitányok és főtisztek terjedelmes levelezését 5 -, amelyekről<br />
„messziről” látszik, hogy tüzetes feltárásuk számos ponton nemcsak bővíteni, hanem<br />
módosítani is fogja ismereteinket. Tettük ezt azért is, mert egyes ilyen egységek beiktatása egy<br />
rövid áttekintés keretei közé óhatatlanul felborítaná a kínos gonddal kialakított belső<br />
arányokat. Egy monográfia nemcsak számvetés, hanem nyitás is; hisszük és reméljük, hogy<br />
lesznek majd olyan kutatók, akik élnek az ehelyütt éppen csak felvillantott lehetőségekkel. 6<br />
Pápa a hadak útján<br />
Pápa kereken másfélszázados török kori történetének külső kereteit a török-magyar<br />
végvárvonal mentén állandósult - hol élénkebb, hol lanyhább - háborúskodás határozta meg,<br />
amelyből erődítménnyé változott városunknak lényegében a kezdetektől fogva mindvégig<br />
jócskán kijutott. Mivel egyik közel korabeli elbeszélő forrásunk Sopron és Vas megyét is<br />
megemlíti a török portyák által beszáguldott és feldúlt területek között 7 , elképzelhető, hogy a<br />
Mohácsnál győzedelmeskedett oszmán hódítók már 1526 koraőszén elérték Pápa környékét is.<br />
77
Change language