Tanulmányok Pápa város történetéből

munkások gyermekeit „elnyomják”. Sorra tüntettek ki pedagógusokat; gyarapították a város
1949-ben alapított közkönyvtárát, ami természetesen az olvasók számának növekedését is
segítette; felvetették egy 3.000 fő befogadására alkalmas kultúrház felépítésének tervét, mely
terv aztán esztendőre rá 20.000 Ft és sok-sok társadalmi munka eredményeként a Jókai mozi
kultúrházzá való átalakítására zsugorodott össze. 146 E helyzetet valamelyest enyhítette, hogy a
kulturális munkának több üzemben is hajlékot nyújtottak. 147
Mégis nemhogy Ortutaynak arról az ígéretéről, hogy Pápa főiskolát kap, nem esett többé szó,
de a következő költségvetésben, ideértve a 3 éves terv tételeit is, meglehetősen hátra került a
kultúra, az oktatás rovata és fejlesztési összege. Az ötvenes évek elején is inkább csak az ipari
szakiskola és otthon, valamint az elkerülhetetlen iskolai orvosellátásra szánt összeg volt
számottevő. 148 Sőt, a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy miután (1950. január 1-től) újra
szovjet egységeket telepítettek Pápára, elhelyezésükre igénybe kellett venni az egyik általános
iskola helyiségeit is, amelynek tanulóit aztán a református gimnáziuméival zsúfolták össze. 149
Egyáltalán nem véletlen ezek után - és ez is hozzátartozik Pápa szellemi életének
jellemzéséhez -, hogy a mozik 1949. évi államosítása után gyakrabban vetített szovjet filmeket
„sajnos, nemigen látogatják”, miért is - javasolta az MDP városi titkára - propagandával,
„kedvezményes” jegyek rendszeresítésével kellene biztosítani ezeknek a filmeknek a
látogatottságát. 150
A „fordulat évét” követően kialakuló központi diktatórikus törekvésekhez tartozott az élet, a
gazdaság egy további olyan szférájának meghódítása is, amely bár kívül esett mind a tőkés
üzemek és vállalkozások, mind a kulturális élet és az iskolázás intézményein, mégis bizonyos
affinitást mutat azokkal. Ez a kistulajdon, a kisárutermelés területe volt, amelyet az új
rendszer az ehhez tartozók szövetkezetekbe tömörítése útján kívánt a maga ellenőrzése alá,
sőt, lehetőség szerint, később állami tulajdonba vonni. E törekvés, illetve a végrehajtására
irányuló lépések nemcsak azért rokoníthatók az előbbiekkel, mert a központosítás koncepciója
és időbeni egymásutánja fogja őket össze, hanem azért is, mert az átalakítást vezető párt
elképzelései szerint a szocialista szövetkezeti forma és rendszer kiterjedne a szövetkezetekben
társult tagság gazdasági, társadalmi és kulturális életére s egyáltalán: mindennapi emberi
viszonyaira is.
Bár a szövetkezeti szervezés kezdeteit még a korábbi államosításokhoz képest is hangosabb
jelszavai kísérték az „osztályharc éleződésének”, mégis ezeket nemcsak a parasztság nagyobb
része, de az MDP-tagság többsége is bizonyos közönnyel fogadta. Részben azért is, mert
csupán általánosságokat hallott a „kulákveszélyről”, a középparasztság leválasztásának
szükségéről, a „klerikális reakcióról” vagy éppen a „normalazító”, „jobboldali” szociáldemokratákról.
Ugyanakkor a valóságban ha akadtak is módosabb parasztok a városban, azok amíg
lehetett, általában teljesítették az egyre nehezedő kötelezettségeket. Mint több jelentésben is
beszámoltak arról: „rendben elvégzik” teendőiket. 151 A rendőrség ezért kezdetben maga is
tartózkodott a begyűjtési és hasonló ügyekben való eljárástól. 152 Nem „éleződött” a viszony az
egyházakkal sem. „Minden plébánia-templomban február 1-jén vagy 2-án... imát mondtak a
köztársaságért, az egyházi és világi vezetőkért” - olvasható egy 1949. eleji polgármesteri
jelentésben, amelynek egyébként érdekességet kölcsönzött az az információ is, hogy mielőtt a
Mindszenty-per bírósági tárgyalását hangosbemondón közvetítették volna, betörtek a
hivatalba, és rádióalkatrészeket vittek el. 153
Bár Pápa lakosságának 1948 végén csupán a hetedét tette ki a mezőgazdasági népesség,
területének pedig, a beépítettség, továbbá a különböző intézmények (város, üzemek,
tanintézetek és a pápai központú állami gazdaság) tulajdonlása folytán csak kisebb része volt a
gazdasággal rendelkező 1.214 személy kezében, és utóbbiakból is csupán 653 (és családja)
292