08.11.2014 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

Tanulmányok Pápa város történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A már említett Szondy-Kenessey 10.000 forintos alapítvány évi kamatai mellett, Sándor<br />

Gergelyné Torkos Zsuzsanna (1802-ből való) 1000 forintos, Átal Istvánné Csepely Anna<br />

szintén 1000 forintos, Eőry Szabó Gábor 800 forintos (1836), ugyanezen évből Kun László<br />

1800 forintos s Pálffy Pál (1840-ből való) 6.500 forintos alapítványai jelentős hozzájárulást<br />

jelentettek az egyházi és iskolai terhek hordozásához. „Somody József főgondnok végrendeletileg<br />

az egyházra hagyta szőllőjét és házát.” 100 Mindezeken túl az eklézsia kötelezettséget<br />

vállalt házi szegényeinek gondozására. E célból adott esetekben külön gyűjtőíveket is<br />

kibocsátottak. 1857-től a város is juttat meghatározott átalányt az eklézsia szegényei számára.<br />

„1892-ben Vaszary Kolos hercegprímás juttat a város szegényeinek nagyobb összeget s abból<br />

a református szegények is kaptak az apátplébános útján 84 forintot.” 101<br />

Mindezen kötelességek és feladatok - anyagiakat kívánó - teljesítése mellett azért az állandó<br />

kötelezettség a tisztviselői fizetések pontos kiszolgáltatása volt. Egészen 1872-ig a presbitérium<br />

gyakorolta a lelkészválasztási jogot, utána már a gyülekezeti közgyűlés. Egy 1814-es<br />

díjlevélből tudjuk, hogy „a lelkész készpénzfizetése évi 500 frt., a keresztelési alapból 15 frt.,<br />

az egyéb stóla 60 frt., ünnepi perselypénzek 10 frt., 50 pozsonyi mérő gabona, egy 9 mérős<br />

föld jövedelme s munkáltatása, 12 öl fa, annak berakásával s lakás.” 102 Amikor Tóth Ferenc itt<br />

(1817-ben) lelkész lett, a pénzt 1000 forintra, a gabonát 100 mérőre emelték. A szabadságharc<br />

után Széki Béla készpénzfizetése300 pengőforint. 1872-től Liszkay Józsefnek a természetbenieket<br />

is pénzben fizetik, napi áron. A vezető tanítók általában a lelkészfizetés felét kapták,<br />

a segédtanítók annál kevesebbet. Természetesen a kántoroknak (énekvezetőknek) külön<br />

fizetés járt. Verses, énekes halotti búcsúztatókat a tanítók tartottak, s ezért külön díjazásban<br />

részesültek. Az egyedül élő fiatal tanítót sorkoszttal segítették. A tanítók külön hozzájárulást<br />

kaptak szolgálataikért a gyerekek számától függően azzal, hogy a magasabb osztályba járó<br />

gyerekek után a szülők többet fizettek.<br />

Visszatérve a szolgálattevő lelkipásztorokra, Liszkay József távozása után az 1877-1878.<br />

években Németh István teológiai tanár, a későbbi (1914-1924) püspök helyettesített a pápai<br />

gyülekezetben. A század végéig (1878-1899) ismét egy nagy egyéniség került Pápán a lelkipásztori<br />

hivatalba Kis Gábor személyében. Kis Gábor (1819-1899) 1831-től tanult Pápán,<br />

1844-re végezte el a teológiát. A Fazekas utcai házban 1841 tavaszán együtt lakott Orlaival és<br />

Petőfivel. 1844 után köztanító, contrascriba és senior volt egy-egy évig. Mint honvédtiszt<br />

részt vett a szabadságharcban. 1851-ben Pápán gimnáziumi, 1853-ban teológiai tanárrá<br />

választották. 1858-1868-ig losonci, utána 1878-ig tatai lelkész volt. 1878-1899-ig (haláláig) a<br />

pápai gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. Több, jeles alkalommal mondott beszéde nyomtatásban<br />

is megjelent. Feljegyezték róla, hogy pápai papként a 48-as honvédek felett elmondott<br />

gyászbeszédeivel újra és újra tűzbe hozta hallgatóságát. Egy-egy ilyen alkalommal<br />

zsandárokkal vigyázták a rendet. Az ő szolgálati idejére esik a kollégium más városba vitelének<br />

harmadik (1892. évi) kísérlete. Akkor már Székesfehérvár neve is felmerül. Mint volt<br />

diák és tanár a Pápán maradás mozgalmát nagy odaadással vezette, mely végül is sikert eredményezett.<br />

1880-tól gyülekezeti Értesítőt adott ki. „Lelkészkedése idején indulnak meg a<br />

belmissziói munkák, előbb Jilek Ferenc tanító buzgólkodása következtében megalakult az<br />

énekkar 1896-ban, majd 1897-ben már a Nőegylet is működött. Kis Gábor kezdi meg a<br />

szegények felruházási akcióját is 1894-ben.” 103<br />

Kis Gábor lelkipásztorsága idején, 1885-ben merült fel először egy új templom építésének<br />

gondolata. A presbitérium helyesléssel fogadta az indítványt, és „templomépítési bizottságot<br />

alakított.” 104 A gondolat egyik serkentője volt a templom sűrűn előforduló tatarozása. Ez<br />

1885-ben is elkerülhetetlenné vált. Nagyobb mennyezet-javításra került akkor sor. Az új<br />

templom felépítésének eszméje azonban nem aludt el, de a megvalósítás már a következő<br />

századra maradt.<br />

412

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!