Tanulmányok Pápa város történetéből

földesurak, gr. Eszterházy Károly és Mihály együttesen 2000 pengőforintot. Még a belvárosi
elemi iskola 3. osztályos tanulói is gyűjtöttek 2 forint és 25 krajcárt. 28
Az adománygyűjtés befejezését követően a városi magisztrátus a követválasztást készítette
elő. A rendezett tanácsú város - választókerületi beosztás szerint - önálló választókerület
lett. 29 Egykori feljegyzések szerint 1848. június 13-14-én a bencés kolostorban és annak
udvarán folyt a korteskedés. Az első népképviseleti országgyűlésre egyedüli jelöltként Vermes
Illés uradalmi ügyészt választották meg követnek. Ő képviselte a várost a július 2-án
megnyitott országgyűlésen. 30
Tisztújítás: a városi önkormányzat átalakulása
A városi tisztújítás részletes lefolyását - a város 1848. évi jegyzőkönyvének és iratainak a
pusztulása folytán - nem ismerjük, az önkormányzat szervezeti átalakulásáról ennek ellenére
képet alkothatunk.
A városi tisztújítás a győri Hazánk tudósítója szerint 1848. június 14-16-án zajlott le. Ezen
megválasztották az új tisztikart s a választott községet felváltó képviselőtestületet.
Az 1848. évi törvények a „rendezett első bírósági hatóságú községeket” - így Pápát is - a
szabad királyi városok mintájára szabályozták /1848:XXIV. tc./. A szabad királyi városokról
alkotott, ideiglenesnek szánt törvény /1848:XXIII. tc./ a városi törvényhatóság hatalmát
rendőri, bírói és magánjogi tekintetben a város összes lakójára és azok javaira kiterjesztette.
A polgári jogegyenlőség megvalósításával Pápán is megszűnt a nemesi önkormányzat (nemesi
község), mely 1842 után is külön életet élt. Másik jelentős változás, hogy az immár egységes
városigazgatás - az úriszék intézményének felszámolásával - felszabadult a földesúri
gyámkodás alól. Közjogi értelemben is valódi várossá lett. 31
A városi törvény a városnak 3 kategóriáját (kis-, közép- és nagyváros) különítette el, s ennek
megfelelően állapította meg a városi önkormányzatok számszerű összetételét s a választójog
gyakorlásának feltételeit. Az osztályozás alapja a népességszám volt: a 12.000 lakosnál kisebb
városok tartoztak a kisváros, a 12.000-30.000 népességűek a középváros, az afelettiek a
nagyváros kategóriájába.
A képviselőtestület létszámát kisváros esetén 30, középvárosban 82, nagyvárosban 157 főben
minimalizálták. Középvárosban minden 400-400 lakos után választottak egy-egy további
testületi tagot. A 12.332 lélekszámú Pápán a választók összeírását követően, jelölés nélkül, a
szavazatok összeszámolása alapján 83 tagú testületet kellett választani. A város bármely
betelepedési engedélyt szerzett lakosa képviselőtestületi tag lehetett.
A választójogot azonban - meghagyva a polgárok korábbi választójogát - részben vagyoni,
részben foglalkozási censushoz kötötték. Pápán választójoggal bírtak mindazok a felnőtt
férfiak, akik:
- 700 ezüstforint (eFt) értékű ingatlant mondhattak magukénak, vagy
- bejegyzett kereskedők, gyárosok voltak, iparosként legalább egy segédet tartottak,
- értelmiségiként (orvos, ügyvéd, sebész, tanár, művész, tudós) legalább évi 80 eFt lakbért
fizettek, s legalább egy éve itt laktak, illetőleg
- akik már 2 éve itt éltek és 400 eFt jövedelemmel vagy tőkével rendelkeznek.
203