Tanulmányok Pápa város történetéből

144. Sopron vármegye II. 593.
145. PRT VIII. 548-549.
146. Pápára és a parasztháborúra ld. részletesen: BARTA GÁBOR - FEKETE NAGY ANTAL:
Parasztháború 1514-ben, Bp. 1973. 211-213.
147. OL. DL. 102701. - Sitkei Gothárd különben 1517-ben végrendelkezett. A pápai ferenceseknél
akarta magát eltemettetni, és ezen kívül - más templomok mellett - a pápai Szt. István első vértanú
egyházra is hagyományozott. OL.DL. 68503.
148. GLASER L.: 1929. 138-167, 257-285, és különösen térképmelléklete. Az úthálózati csomópont
jelleget úgy értem, hogy egy helységből hány központi helyet (pl. piachelyet) lehet elérni úgy, hogy
más központi helyet nem érint. Glaser nem említi a Pápa-Ugod közti utat. - Itt jegyzem meg, hogy
KUBINYI ANDRÁS: Mezővárosok egy városmentes tájon. A középkori Délnyugat-Magyarország
In. A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei 1. 1989. 329. oldalán lehozott út- és városhálózati
térképről tévedésből lemaradt a Pápa-Vásárhely útvonal.
149. FÜGEDI E.: 1981. 339-341.
150. A Hedvig hercegnő által felszólított falvak a következők: Vas megyében: Acsád, Császt, Csehi,
Halastó, Köveskút, Mindszent, Szécsen. Győr megyében: Gyömörő, Sövényház, Szerecsen. Sopron
megyében: Széplak. OL.DL. 72744. Ezek részben - más birtokokkal együtt - a Mórichidai család
által a Garaiak számára lettek elzálogosítva, de már 1476-tól - részben - a Szapolyaiak kezére
jutottak. CSÁNKI D.: 1890-1913. III. 571, 656. - A Vas és Sopron megyeiek zöme a Csornai
család birtoka volt, tőlük örökölte Mátyás uralkodása második felében Csornai István veje, Turóci
György, aki a század vége felé Szapolyai István nádorra hagyta. U.o. II. 818. s III. 664. - Végül
rekonstruálható a pápai uradalom tartozéka a 16. század közepi adólajstromok alapján: az Enyingi
Török János birtokában levő Győr-, Sopron- és Vas megyei falvak feltehetően a pápai uradalom
részei voltak. V.ö. MAKSAY FERENC: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén, I-II.
Bp. 1990. a szóban forgó megyéknél. Ennek alapján tervezte meg Engel Pál barátom a pápai
uradalom térképét. Megjegyzem azonban, hogy teljes biztonsággal csak a fenti falvak, valamint a
Pápa melletti két Borsosgyőr, Igar és Görzsöny esetében állíthatjuk, hogy a pápai uradalom része
volt. Feltehetően Kup is, bár az tartozhatott az ugodi uradalomhoz is. A valószínű azonban mégis
az, hogy egyesítették Pápa 14. század végi, igen jelentéktelen tartozékait a Mórichidai, valamint a
Csornai-Turóci örökséggel. Ezáltal a pápai uradalom egy noha szétszórt, de mégis nagy kiterjedésű
birtok volt.
151. SOLYMOSI LÁSZLÓ: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei
adószámadások In. A Veszprém megyei Levéltár kiadványai 3. Tanulmányok Veszprém megye
múltjából, 1984. 215.
152. OL.DL. 48028. (Kövér András apja malomépítésre kap utasítást.) - 43719. (az örökségi ügy.) -
43909. (a nádor lovakat hozat vele.)
153. ZsO II/1. 3524.sz. (1404)
154. OL.DL.43566. (1423.)
155. OL.DL.43588. (1424.) 46126. /1489./
156. Zs.O. II/2. 6741.sz.
157. OL.DL. 43588.
158. SCHRAUF KÁROLY: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Bp.
1902. 115-116.
159. KISS I.: 1908. 161.
160. SCHRAUF K.: 1902. 143. - Zsemléren is éltek csapók, ld. alább, 217.j.
161. PRT VIII. 550-551.
162. GERŐL.: 1959. 117-119. - MRT 4. 199-200.
163. Ezek: a porvai pálosoknak adott két malom, a később a plébánia kezére jutó Csondor malom, végül
a böröllei nemesek malma. OL.DL. 14424, 22495, 21906. Turul 7. 1889, 83-84.
70