Tanulmányok Pápa város történetéből

65. Vö. ISTVÁN HILLER: Palatin Nikolaus Esterházy (Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie
1625 bis 1645). Wien-Köln-Weimar, 1992. (Esterházy-Studien 1.) 80.
66. Erről lsd. e kötet 209. lapját; Nyilván nem lenne haszontalan pápai szempontból (is) tüzetesen
átvizsgálni Csákynak a Batthyány-misszilisek közt fennmaradt 202 levelét (N o 8317-8517.)
67. JENEI FERENC: Pázmány Miklós veszprémi főkapitány. VMMK 1 1963. 161-168. passim.
68. Pl. az 1543. évi pozsonyi tanácskozáson. Magyar országgyűlési emlékek I-XII. Szerk. Fraknói
Vilmos és Károlyi Árpád. Budapest, 1874-1917. (MHH Acta Comitialia A/I-XII.) II. 526. A vár
védelmének kérdései a későbbi diétákon is gyakran felmerültek: pl. III. 484. (1556. jan.), IV. 155.
l. (1559. jan-febr.), 417. (1563. szept.-nov.), VI. 201. (1578. febr.-ápr.); vö. SINKOVICS
ISTVÁN: A török elleni védelem fő kérdései. Hadtörténelmi Közlemények 13. 1966. 775-776.
69. MARTONFALVAI I.: 1555. 19.
70. Az 1587/88. évi pozsonyi országgyűlés foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a főkapitányi
székhelyet áthelyezi Pápára. Magyar országgyűlési emlékek i. m. VII. 196.
71. Mindehhez vö. SZÁNTÓ IMRE: A végvári rendszer kiépítése a Balaton környékén (1541-1566).
VMMK 11. 1972. 313-329. és uő.: A végvári rendszer kiépítése és fénykora Magyarországon
(1541-1593). Budapest, 1980. passim.
72. TIMÁR GYÖRGY: Királyi Sziget (Szigetvár várgazdaságának iratai). Pécs, 1989. (Baranya török
kori forrásai I.)
73. RÚZSÁS LAJOS: A dunántúli védelmi vonal és a paraszt-polgári fejlődés a 16-17. században. In:
A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Intézete „Értekezések 1967-1968”. Budapest 1968.
(Különlenyomatként is: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 87.) 228-229.
74. Pl. az 1570-es évektől Majthényi László volt a főkapitány, majd 1588-tól Huszár Péter
kapitányként, de főkapitányi fizetéssel irányította a várat. TAKÁTS SÁNDOR: Berenhidai Huszár
Péter In. Régi magyar kapitányok és generálisok. 2. bővített kiadás. H. és én. 298-317., vö. 491.
jegyzettel; Maróthy Mihály főkapitányságáról - aki 2000 Ft-ot kölcsönzött, és ezért Somogy
megyei birtokokat kapott zálogba Töröktől (REIZNER J.: 1893 611.) - már szóltunk.
75. MITHAY S.: 1982. 207.
76. TAKÁTS SÁNDOR: Tengöldi Bornemissza János In. A török hódoltság korából. Hely és év
nélkül (Rajzok a török világból V.) 366-367.
77. ÚRISZÉK i.m. N o 329. (1658) és 342 (1672)
78. Uo. N o 272. (1620), és 342 (1672); A század közepén a földesúr „kényeskedéssel” vádolta a robot
enyhítését kérelmező pápaiakat. ILA-KOVACSICS: 1964. 50.
79. ÚRISZÉK: N o 280. (1622)
80. Uo. N o 272. (1620)
81. Uo. N o 290. (1623), vö. SZAKÁLY F. i.m.
82. Uo. N o 275. (1621) és 289. (1622)
83. Ezért tiltakozott az ellen, hogy más (1628-ban egy győri) sörfőzőt létesítsen Pápán: REIZNER J.
i.m. 1893. 611. és KISS I.: 1908. 187-188. N o 23.
84. ÚRISZÉK i.m. N o 279. (1621), 284. (1622) és 324. (1657)
85. Uo. N o 324.
86. Uo. N o 291-292. és 294. (1624)
87. Uo. N o 274. (1621)
88. Uo. N o 298. (1624); vö. MRT 4. 199.
89. ÚRISZÉK i.m. N o 286. (1622)
90. ECKHART FERENC: A földesúri büntetőbíráskodás a 16-17. században. Budapest, 1954. 167.
91. ÚRISZÉK i.m. N o 322. (1657), 328. (1658) és 343. (1673)
110