Tanulmányok Pápa város történetéből

valamint a már általa vett, említett nyitrai Sempte és a hegyaljai Regéc mellett 8 zálogban lévő
uradalmat hagyott hátra, ez utóbbiak közt Pápát is.
A pápai és gesztesi uradalmak a nádor második feleségének, Thurzó Imre özvegyének, Nyáry
Krisztinának a testvérét illették, s e birtokokat Esterházy Miklós cserebirtokért vette tulajdonába.
Az e csereügyletet tartalmazó oklevelet csak 1799-ben, „sub rosa” tudták megszerezni
az utódok, s helyezhette el Hering József, a pápai domínium levéltárosa a „régen keresett, és
rejtekben volt igen szükséges, és igen hasznos Tsere Levél” másolatát az iratok között. Az
oklevél szerint Esterházy Miklós nádor és felesége, másrészről bedeghi Nyáry Istvánné, férje
teljhatalmú megbízottjaként 1628-ban megállapodtak abban, hogy Nyáry Istvánné átengedi az
előbbieknek a Veszprém vármegyei Pápa várát, a Komárom vármegyében lévő Gesztest, s a
somogyi Ozorát tartozékaikkal együtt, cserébe kapván - mivel e javak és birtokjogok Nyáry
Istvánnak igen hasznosak az oklevél szövege szerint - egy tokaji és velétei nemesi kúriát öt-öt
szőlővel Zemplénben, valamint birtokrészeket Szabolcs vármegyében Ibron és Vid
possessiókban, s mindezek tartozékait. A gesztesi jószág 1670-ben, a nádor idősebb fia, Pál
(1635-1713) és a fiatalabb testvér, Ferenc (1641-1684) között tett birtokosztály során, csere
révén az utóbbira szállott. A két fiú közül az 1681-ben nádorrá választott és 1687-ben hercegi
rangra emelt Pál az idősebb fraknói hercegi ág, Ferenc, semptei és pápai főkapitány az ifjabb
fraknói ág megalapítója. 11
Gróf Esterházy Ferenc három fia közül, úgy tűnik, a középső, az eredetileg papi pályára szánt
József (1682-1748) méltó leginkább a család felemelkedését megalapozó Miklós nádorhoz.
Miután 1700-ban egészségi okokból hazatért Rómából, ahol előzetes tanulmányai után a
Collegium Germanicum hallgatója volt, testvéreivel első ízben 1702-ben, édesanyjuk,
Thököly Kata halálát követően tettek birtokosztályt. A május 27-én kelt osztálylevél az anyai
birtokokról szólt, melyeket ő özvegyi jogon, élete fogytáig bírt. Az anya halála mellett az is
szükségessé tette a megegyezést, hogy József gyenge egészsége miatt a papi hivatás
elhagyására kényszerült, így testvéreinek, Antalnak (1678-1722) és Ferencnek „mint
világiaknak” 1700-ban az apai jószágokról tett cambiuma (birtokcseréje) alaptalanná vált.
A legidősebb fiú, Antal így végül is a gesztesi, öccsei, József és Ferenc a Pápa-Ugod-
Devecser birtokokat kapták. József 1707-ben, apja örökébe lépve semptei főkapitány, 1710-
ben Komárom vármegyei főispán lett. 1718 és 1738 közt méltóságai jövedelmeire és örökölt s
szerzett jószágai gazdasági erejére támaszkodva megszerezte a később a pápa-ugod-devecseri
jószághoz csatolt Gyömörét s a majdan a gesztesi domíniumba kebelezett Tápot, Ménfőt és
Mezőörsöt. 1727-ben vásárolta a tatai uradalmat, ahol fokozatosan kiépültek a birtokait
irányító központi gazdasági-igazgatási szervek. Az 1738-ban megvett Kethely possessio és
Makk praedium is a tatai uradalmat gyarapította.
A Rákóczi-szabadságharcban Esterházy Antal a fejedelem táborához csatlakozott. 12 1709.
november 12-én kelt, „hűtlenség és hazaárulás” vétke miatt kimondott birtokvesztése után
ezek testvérei kezére jutottak. Egy 1715. évi birtokosztás „első osztályról” beszél ezt
követően, ami már Antal ítélete után közvetlenül lehetett József és Ferenc közt. A Kamara
iratanyagában fennmaradt egy 18. század eleji összeírás, ami Esterházy Antal azon javait
tartalmazza, amelyeket az uralkodó Józsefnek és Ferencnek adományozott. Ezek közül a
későbbi uradalmi összeírások és számadások tanúsága szerint az itt említett Császár, Kocs és
Szák possessiók, Dad possessio Berencsér, Szend Csicso és Környe Kecskéd praediumokkal s
végül Ságh praedium a gesztesi uradalomhoz kerültek, kivéve természetesen az adománylevélben
szereplő Pápát. Ránk maradt továbbá Esterházy József és Ferenc beiktató levelének
másolata is. Eszerint a Rákóczi-felkelés alatt tanúsított hűségükért és a török háborúkban
végbevitt haditetteikért fiági örökösödéssel adományul nyerték Gesztes várat tartozékaival, s
145