Tanulmányok Pápa város történetéből

Polgári Önkéntes Tűzoltó Egylet: 1871. 578 tag.
Lövészegylet: 1873. 196 tag.
Jótékony Nőegylet: 1874. 476 tag.
Ismeretterjesztő Egylet: 1874. 109 tag.
Pápai Kertészeti Ipartársulat: 1874.
Pápai Uszoda Társulat: 1874.
Hozzájuk kapcsolódtak természetesen az egyes szakmák ipartestületei és jótékonysági
intézményei, továbbá az egyházi és iskolai egyesületek. Közvetlenül 1867 után az egyes
iparos szakmák egyleteit szervezték meg. 1876-ban megalakult a fazekas, majd az asztalos,
takács, kékfestő, üveges ipartársulat. Az 1872. évi ipartörvény 76. paragrafusa alapján ugyanis
a volt céhtagok ipartársulatokká alakultak át. A Pápa és pápavárosi kovács és szerszám
ipartársulat betegsegélyző pénztárt is alapított. Az 1880-as évek második felében életrehívták
az iparos-ifjúsági egyletet és a kereskedelmi ifjak szövetségét. A Polgári Kör, illetve a Pápai
Kaszinó könyvtárral rendelkezett, megrendelték a fővárosi napilapokat, továbbá elsősorban
szépirodalmi folyóiratokat. A Polgári Körnek 200 tagja volt, s a szellemi tevékenység mellett
rendszeresen rendezett „táncvigalmakat” főként a farsang s a nevezetesebb ünnepnapok
idején. A pápai izraelita nőegylet is régebben, 1826-ban alakult, de 1887-ben a kor igényeinek
megfelelően új célokkal új alapokra fektették működését. 1868-ban alakult meg a pápai
izraeliták Eötvös egylete. Alapszabályai szerint: „Célja az egyletnek, melynek neve „Eötvös”
egylet legyen, a pápai héber vallású polgároknak, az új viszonyokba leendő beavatása és új
helyzetükbeni tájékozást előmozdítani.” Tudunk még a pápai önképző leányegylet létezéséről,
amelynek 1888-ban 160 tagja volt, s kézimunkázás, olvasás és egyéb kulturális tevékenység
jellemezte működését. A Pápai Jótékony Nőegylet mintegy 500 tagot számlált. 1876-ban
elfogadott alapszabályai szerint feladata: „A Pápán található elhagyatott gyermekek ellátásáról
és neveléséről gondoskodni, segélyezni a másunnan nem segélyezett szűkölködőket, betegeket,
s más nyomorban levőket, munkát adni, szervezni a keresetnélkülieket, könyöradományt
nyújtani a munkaképteleneknek vallás - kor és nem különbség nélkül.” Az egylet rendes tagjai
havonta 10 krajcárt fizettek, de jövedelmeiket gyűjtésekkel, különböző „vigalmi” rendezvényekkel
is növelték. Elnökké Gr. Esterházy Pálnét és Bocsor Istvánnét választották. Az
egylet adományokat gyűjtött, részvényeket vásárolt, s többek között hozzájárult a színház
építéséhez. 1874-ben fogadták el a pápai ismeretterjesztő egylet alapszabályait. Célul tűzték
ki, hogy minden hónap első vasárnapján a különböző tudományágak körében előadásokat
tartanak, de tagjai saját műveiket - próza, vers, tudományos tanulmány stb. - is előadják.
Ezeket az önálló alkotásokat a választmány bíráló bizottságoknak adta ki, s véleményük
alapján a legjobbakat díjazták.
1888-ban fogadták el a pápai összes iparos ifjúság önképző és segélyező egyletének
alapszabályait. Ugyanebben az évben hívták életre a pápai kereskedő keresztény segédek
betegsegélyző egyletét. Az egyes városrészekben olvasókörök működtek. 1876-ban Jogászsegélyző
Egylet alakult. Alapszabályai szerint célja a tagok anyagi segítése. Tagjai: alapító,
pártoló, tiszteletbeli és rendes tagok. A rendes tagok a pápai jogakadémia hallgatói lehettek.
1877-ben megalakították a Pápa városi és vidéki tanító és jegyzőegyletet.
1893-ban alapították a későbbiekben igen jelentőssé váló szellemi műhelyt, a pápai Jókai
Kört, amelynek megalakult az irodalmi, művészi és színészeti szakválasztmánya is. Estélyein
zongoraelőadások, felolvasások, hegedűjátékok, színielőadások, szavalatok hangzottak el. Az
egyesületek, szervezetek alapszabályait a belügyminiszter hagyta jóvá. Számuk a századfordulóra
megközelítette a százat. A kiegyezés idején a belügyminiszteri jóváhagyás még
komolyabbnak tűnt, de a későbbiekben a Horthy-korszakig ez már inkább formálissá vált.
261