Tanulmányok Pápa város történetéből

el. Morzsáját nem dobhatták ki, gondosan egybegyűjtötték, és gyümölcsfa alá hintették vagy
tűzbe vetették a gonosz ellen.
Évente felkeresték a pápaiak a Mária-napi celli búcsút. A búcsújárás leghíresebb előénekesének
nevét megőrizte az emlékezet: Borsó Józsi nagy könyvvel a kezében, erős hangon
vezette az éneklést. Az énekszóval és kezükben gyertyákkal közeledő búcsújárókat
harangzúgás közepette várták a pápaiak a késő esti órákban a Celli (Korábban Boldogasszony)
úton. Hálaadásra a Nagytemplomba mentek útjuk végén a Cellt gyalog megjáró búcsúsok. Az
apát úr így köszöntötte őket: „Kedves felsővárosi híveim!”, mivel jobbára ebben a városrészben
éltek a katolikusok, míg a reformátusok az Alsóvárosban.
Adventben rorátéra jártak a katolikusok az Öregtemplomba, amely zsúfolásig megtelt
ilyenkor. Az asszonyok berliner nagykendőbe burkolózva imádkoztak. Előfordult, hogy a
legények tréfából összekötözték a kendők rojtjait, és a templomból kimenet alig tudták
szétszedni a gubancokat. 106
December 24-én este a csordások, kanászok nagy ostordurrogtatással járták a várost. A
gazdáktól bort és pénzt kaptak. Lövöldöztek is. Somfainé Pados Mária visszaemlékezett arra,
hogy az ünnep éjszakáján az édesapja is a levegőbe szokott lőni.
Ádám-Éva napjának délutánjától - sokszor már korábban is - betlehemesek köszöntötték az
ünnepet házról-házra járva.
Gonddal készült a karácsonyi asztal e napon. Még az 1920-as években is akadt olyan család,
ahol az ünnepi asztal alá terményeket tettek, az asztalra pedig cserépben kizöldült búzát a
kisjézus szamarának. Karácsonykor nem lehetett szemetet kivinni a lakásból. Az ünnepi
étkezések morzsáit is össze kellett gyűjteni és a húsvétihoz hasonlóan tűzbe vetni.
Szilveszter délutánján illetve újév reggelén a legények, felnőtt férfiak frissen font fűzfavesszővel
megcsapdosták a nőket, s közben ezt a szöveget mondták: „Kelléses ne légy az új
esztendőben!” A férfiak köszöntöttek új évet e napon. A nők lencsét főztek, pogácsát sütöttek
január elsején, hogy sok pénzük legyen az új esztendőben. Pénzt az év első napján nem adtak
ki Pápán.
Vízkeresztkor erre a célra szolgáló üvegben vizet szenteltettek az Öregtemplomban. Ezzel
szentelték meg a háborúba indulókat vagy a nehéz pályára lépőket.
Farsang végén rönköt kötöttek azoknak a házaknak a kiskapu kilincsére, ahol vénlány élt. A
ház fonott kerítésére pedig rissz-rossz köcsögöket, egyéb tárgyakat aggattak csúfságul. 107
A május 1-re virradó éjszakán a pápai kocsmák udvarára is májusfát állítottak a legények.
Csúcsára felpántlikázott borospalackot erősítettek. A fadöntés előtt általában bekenték a fa
kéregtelen részét, hogy megcsússzon a borért mászó legény. A győztes jutalmul megihatta a
bort.
„Pápán még a levegő is református” - járta a mondás a városban és környékén. A
reformátusok zöme az Alsóvárosban élt, köztük több gazdag parasztcsaládot tartottak számon.
A felsővárosi katolikusokkal alig voltak kapcsolataik. Párválasztásukban - a vagyoni helyzet
mellett - lényeges szerepet játszott a felekezeti hovatartozás. Alsóvárosban ritkán köttetett
vegyes házasság. Ha mégis, a szerelem ereje által katolikus nő került a családba, a lányokat
anyjuk vallása szerint keresztelték. De református szellemben nevelték őket, a többi
családtaggal együtt a református templomba jártak és úrvacsorát vettek.
363