Tanulmányok Pápa város történetéből

164. Amennyiben összeadjuk a malomadatokat.
165. Ilyen perek az ugyancsak melegvízforrásokon alapuló középkori budafelhévizi malmoknál
maradtak fenn. KUBINYI ANDRÁS: Budafelhéviz topográfiája és gazdasági fejlődése In.
Tanulmányok Budapest Múltjából 16. 1964, 133-140.
166. KISS I.: 1908. 177-179.
167. OL.DL.47348. - Itt jegyzem meg, hogy egy zavaros adat szerint a bodrogközi Véke templomában
egy 1314-ben Pápa civitasban, azaz városban öntött harang létezett. Akkor még nem említik Pápát
civitasnak, így (GYURIKOVITS GY.: 1824. 84) az adat iránti enyhe kétellyel az évszámot tartja
elírásnak 1514 helyett. Amennyiben az adat hiteles, akkor harangöntéssel is foglalkoztak Pápán.
168. KUBINYI ANDRÁS: A magyarországi városhálózat 14-15. századi fejlődésének néhány kérdése
In. Tanulmányok Budapest Múltjából 19. 1972. 39-52.
169. PRT VIII. 428.
170. ALAPI GYULA: Komárom vármegye levéltárának középkori oklevelei, Komárom 1917. 25.
171. PRT VIII. 439.
172. Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete, II. 51-52.
173. HO I. 170-171. (A piac harmadát említik 1337-ben.)
174. HO I. 295-296.
175. PRT VIII. 542-544.
176. OTHMAR PICKL: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und
Italien im 16. JahrhundertIn. Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege, szerk. Othmar
Pickl In. Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte I. Graz 1971. 96.
177. EMBER GYŐZŐ: Magyarország nyugati külkereskedelme a 16. század közepén. Bp. 1988. 407.
178. U.o. 503-530. (Az itt felsorolt kereskedők közül gyűjtöttem ki a pápaiakat.)
179. U.o. 712: 1527 kereskedő fordult meg a harmincadokon.
180. Kádasok: u.o. 512. - Kalmár: u.o. 505. Ember „szatócsnak” nevezi, ami nyilván a latin „institor”
szó fordítása, ezt azonban a középkor „kalmár”-nak fordította. BERRÁR JOLÁN - KÁROLY
SÁNDOR: Régi magyar glosszárium. Bp. 1984. 377.
181. Posztós: EMBER GY.: 1988. 515. - Kézműves: u.o. 503, 511. Sajnos nem tudjuk, hogy melyik
szót fordította Ember kézművesnek.
182. KUBINYI ANDRÁS: A parasztság hétköznapi élete a középkori Magyarországon In. VMMK 17.
1984. 222.
183. KUBINYI A.: 1985. 57.
184. OL.DL.106083. 226.o.
185. MRT 4. 201. - HARIS ANDREA: A Pápai Kenessey - Szondy ház építéstörténete In. PáMÉ 1.
1988. 137-152.
186. Török Bálint deákjának Martonfalvai Imrének naplótöredéke és emlékirata 1555-1585, (A Magyar
Nyelvtörténet Forrásai I.sz.) Bp. 1986. 24. - Valami palánkszerű kerítése volt már Pápának a
középkorban, ezt „szakasztá kisebbé” Martonfalvai. A középkori védművet a tó melletti oldalon
kutatta régészetileg: ILON GÁBOR: Pápa város keleti palánkjának szondázása In.
CommArchHung 1988. 159-167.
187. Die Matrikel der Universität Wien. I.k. Graz-Köln 1954, 163, 189, 194. U.o. II. 6, 28, 76, 119,
122, 126, 204, 224, 238, 252, 257, 316.
188. KUBINYI ANDRÁS: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének
kérdéséhez In. Településtudományi Közlemények 23. 1971. 58-78.
189. KISS I. 1908. 85.
190. SCHRAUF K.: 1902. 82.
71