Tanulmányok Pápa város történetéből

23. 556/1848. ÁB irat A Veszprém vármegyei nemzetőrség kapitányságokra osztásáról készült kimutatás. A
pápai négy kapitány: Arkauer József, Pakrócz Ferenc, Pálfy Károly, Vermes Illés. Arkauer és Pakrócz
korábban városi tisztséget is betöltött.
24. 372/1848. ÁB irat A pápai zsidóság 1848. március 26-án 156 ezüstforintot bocsátott az „érdemes város”
rendelkezésére.
25. TRÓCSÁNYI ZS.: 1981. 196. A katonai karrierre vágyó kollégiumi diákok közül többen naplót vezettek,
de csak néhány maradt fenn. KÖRMENDY SÁNDOR: Napló. (Kéziratos kötet) DRETGY Könyvtár
kézirattár 0 338. E napló máig kiadatlan, bár többen írtak róla, vagy közöltek részleteket belőle (Hudi
József, Ilon Gábor). Hetvényi István visszaemlékezését kiadták. KUSZÁK ISTVÁN: Ébren a magyar. Győr,
1948. VARSÁNYI PÉTER: Hetvényi István: Emlékirat. (Egy 1848-as honvéd visszaemlékezéseiből). in
Arrabona 24/25. 1988. 117-133. Nem kollégista, de pápai lakos volt Woyta Adolf, aki szintén megírta
visszaemlékezéseit, ennek részeként írt honvédnek állásáról is. WOYTA ADOLF: Életrajzom. (Kéziratos
kötet) VeML Kézirattár.
26. URBÁN A.: 1973. 249.
27. PFL Hist Dom. 1848. május-június.
28. KISS I.: 1908. 55., valamint 1783/1848. ÁB irat A megyei adakozások nyomtatott lajstroma. A lajstrom a
június 5-ig begyűjtött adományokat tünteti fel. Lásd a tanulmány végén.
29. CSIZMADIA ANDOR: A magyar választási rendszer 1848-1849-ban. Az első népképviseleti választások.
Bp., 1963. 68.
30. PFL Hist. Dom. 1848. június. CSIZMADIA A.: 1963. 289. A győri Hazánk pápai tudósítójának híradásai
arra engednek következtetni, hogy a képviselőválasztásra június 26-án került sor. Ezen Vermes Illéssel
szemben alulmaradt Zsiska József, a polgárság jelöltje. Hazánk 1848. 1. sz. =VII. 2.) 2. Vermes az
országgyűlésen aktívan tevékenykedett mindaddig, amíg a kormány és a parlament Debrecenbe nem
költözött. December 27-én az úrbéri kárpótlással kapcsolatban ő is módosító indítványt nyújtott be. Ez volt
utolsó képviselői szereplése. (V.ö. Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés 1954. 340-342.) 1849
elején azonban már nem vállalta a kockázatot, s nem követte az országgyűlést új székhelyére. Ezért
mandátumáról lemondottnak tekintették.
31. Hazánk 1848. 226. sz. (VI. 20.) 906. A törvények kiadása: MÁRKUS DEZSŐ (szerk.): Magyar törvénytár
1836-1868. évi törvényczikkek. Bp., 1896. 215-272. Elemzése: CSIZMADIA ANDOR: A magyar városi
jog. Kolozsvár, 1941. 167-171.
32. Minderre az 1848. évi, rekonstrukcióval összeállított tisztikar elemzéséből következtethetünk.
33. A bencés háztörténetből nem állapítható meg egyértelműen a tisztújítás ideje, mivel együtt beszél
képviselőválasztási korteskedésről és tisztújításról. A tisztújítás június 14-16-án, a képviselőválasztás
valószínűleg június 26-án történt. Ekkor tanácsi tisztségében megerősítették: Keresztes Antalt, Kiss
Györgyöt, Pakrócz Ferencet, Vinkler Sámuel kereskedőt. A gyáros: Mayer György. Mayer a város egyik
leggazdagabb embere, s másokkal - Fischer Mórral, a Schlezinger testvérekkel, a Neumann testvérekkel -
együtt az egyik első kapitalista vállalkozó. Kőedénygyárában 27, posztógyárában 32 munkást foglalkoztat
1847-ben. (VeML IV. 1b.94/1848.sz.) Kőedénygyárának évi termelése 50-60.000 forint. (V.ö. HUDI
J.:1984. 348.)
34. A képviselőtestületi tagok közül korábban tanácstag volt: Bischitzky József, Kelcz József. A választott
község tagja volt: Woyta József építész és Jakab György.
35. tjkv. 56/1849. sz.
36. Hunkár Antal, Veszprém vármegye főispánja és kormánybiztosa 1848 őszén - a honvédelem érdekeit szem
előtt tartva - megtiltotta a helyi tisztújítások megtartását, a következő tisztújításra Pápán pedig csak 1849.
november 17-én került sor. Az 1849. évi jegyzőkönyvi adatok tehát rekonstrukció céljára bátran
felhasználhatók. A tisztségviselők életkorát a nemzetőrségi összeírásokból (556/1848. ÁB irat) vettük. A
foglalkozást részben innen, részben a városi jegyzőkönyvekből állapítottuk meg. Az 1847. október 30-án
tartott tisztújítás adatait szintén figyelembe vettük. A szolgálati időt csak az 1847-49. évi tisztújítások
közötti időszakban határoltuk be.
37. HUDI J.: 1984. 376-377.
213