Tanulmányok Pápa város történetéből

A Perutz-gyár korábbi igazgatója, Leipnik Ármin az első világháború után önállósította magát,
és 1921-ben megalapította a Dunántúli Textilipari Kereskedelmi Vállalatot. Szövőgépeinek
száma 1924-re 10-ről 140-re szaporodott, s főként a színes szövést honosította meg. A
háborús megrendelések fellendítették a termelést. A nyerspamutimport hiányát lennel és
kenderrel, tehát természetes pótanyagokkal helyettesítették.
Az első világháború után, 1922-ben a budapesti Hungária Műtrágya és Kénsavas Vegyigyár
Rt. megalapította Pápán a Tarczy majorban, 3 ezer négyszögöl területen azt a vegyiüzemet,
amely csontzsírt, csontlisztet és csontenyvet állított elő nyers csontok feldolgozása útján. A
100 millió korona alaptőkével létesített üzemben mintegy 40 ember, rendkívül egészségtelen
körülmények között dolgozott, de az üzem bűze a környéken élők számára is elviselhetetlenné
tette a levegőt.
Az 1920. évi, Nagyatádi Szabó István-féle földreformtörvény alapján került sor Pápán is a
korlátozott jellegű és hatókörű reform végrehajtására. Amint tudjuk, a törvény eleve nem
bolygatta meg a nagybirtokrendszert. Legfeljebb kárpótlás útján házhelyeket és apró parcellákat
juttatott a földnélküli parasztok és más szegény rétegek számára. A Földbirtokrendező
Bizottság 1925. évi jelentése szerint Pápán minden igénylő, mintegy 700 család kapott telket a
Tókertben és a vasút mentén. Az új utak és vízlevezető árkok a város tulajdonába kerültek, de
kialakításuk költségeit az új tulajdonosok számlájára írták. A földhöz jutottak 1928-ig a
meghatározott módon fizették a törlesztés részleteit. 1929-ben a gazdasági válság kezdetén
már elengedték tartozásaik 1/3-át, s a hátralékra 10 éves kamatmentes moratóriumot adtak.
Ám 1931-ben a még megmaradó tartozások újabb 1/3-át elengedték. A hadiárvák és -
özvegyek különben 3 kat. holdig eleve 25 %-os kedvezményt kaptak. Egy hold megváltási árát
később, 1932-ben 1.200 pengőben maximálták, ami persze igen nagy összegnek számított.
Részben ezért élénkült fel Pápán a telekforgalom. Sőt, a törlesztés helyett lehetővé tették a
használati díj fizetését is az új föld- és telektulajdonosok számára. Az adózás alapjául szolgáló
kataszteri tiszta jövedelem határait pedig holdanként 8-24 pengőben határozták meg. Az
1929-33. évi gazdasági válság egyébként az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a
mezőgazdaság valamennyi ágára kiterjedt. A túltermelési válság hatására például a búza ára 8-
10 pengőre esett vissza.
A kormány pénzügyminisztere, Korányi Sándor a valutahiányra, a kereskedelmi forgalom
megbénulására hivatkozva bejelentette az ország fizetésképtelenségét, a bethleni kölcsönök és
kamatai, valamint a jóvátételi összegek visszafizetésének lehetetlenségét. Pápa város
költségvetése a háború óta mindvégig súlyos negatív mérleggel zárult, most azonban már
katasztrofálissá vált. 1920-ban a költségvetés igénye 2.037.384 korona volt, s erre csupán
854.671 korona fedezet állt a város rendelkezésére.
1932-ben felmerült a városi házak, ingatlanok eladásának lehetősége, rendkívüli pótadók
kivetése, a kiadások radikális csökkentése, a mintegy másfél milliónyi tartozás kiegyenlítése
érdekében. A város vezetősége dr. Tenzlinger József polgármester irányításával a bevételek
fokozásának jegyében bérbe adta a közvágóhidat, először a The British Hungarian Trading
Corp. Limited londoni Rt., majd a Poels és Társa cég számára.
A gazdasági válság után az 1930-as évek közepén, részben már a háborús konjunktúra
jegyében a gazdaság valamennyi ágában fellendült a termelés, növekedett a foglalkoztatottság
és a város lakossága is. Az 1930-as évek közepén - amint említettük - felmerült a repülőtér
építésének terve a Vaszari út mentén. Esterházy Tamás gróf ajándék gyanánt 10 kat. holdat,
200 holdat pedig bérbe adott erre a célra. 1936-ban megkezdődtek a munkálatok. Több iskola
bővítésére is sor került, valamint a városi egészségház építésére, a Mozgófényképszínház
kialakítására. A Tókertben ekkor készültek az új utak, a villany-, a vízvezeték és a csatorna-
239