Fable Jégtánc

Jade bólintott.
– Na ugye?! Nem savanykodhatsz örökké.
– Mi van a szálkás palival? – csapongott Tilton témától témáig,
akár egy lámpafénytől részegült molypille.
– Nem gyárilag szálkás, hanem cirka déltől. Igen, úgy delelőtájt
elégeltem meg, hogy elszorítja a keringést a karomban.
Figyelmeztettem, hogy nem akarnék elüszkösödni, de csak nem
eresztett. Mi több. És ez már sok volt.
– És ekkor elszálkásítottad – következtetett Bárd.
– El.
– Pompás. Mit szólnál egy filmhez?
Jade felujjongott, és helyből felszállva a zsaru ölébe ugrott.
Elhelyezkedett a férfi combjain, átfonta a nyakát, és csókot mázolt a
homlokára.
– Moziba megyünk!
– A mozi jött ide – hangzott a helyreigazítás. – Mássz le rólam.
– Összenyálaztalak?
– Nem kicsit.
– Azért szeretsz?
– Másért szeretlek.
– Mi másért?
– Azért, mert mélyen hülye vagy. Bár ez nem mentség a
tetteidre, viszont flastrom sebzett lelkiismeretemnek.
– Néha te is tök hindiül beszélsz, mint a fosszília. Tényleg le kell
másznom? Olyan romantikus itt ülni rajtad. Végső soron mégiscsak
egy férfi vagy. Néha azt súgja valami, hogy esetleg még a zsaru is
ember.
– Zizzenj el rólam – Bárd felállt, és betöltött egy kazettát a
képmagnóba.
– Mi a mozi címe? – érdeklődött Jade a szőnyegről, ahová
pottyant.
– Triklopsz – felelte a mozista.
– Dögunalom lehet, és még pattogatott kukorica sincsen.
– Fogd be a szád, és nyisd ki a szemed.
Kezdetét vette a vetítés. Az első képkockák láttán a lány a száját
elnyitotta, a szemét eltakarta.
Kisvártatva mégiscsak felpillantott, s végigélte előző éjszakai