16.10.2018 Views

Fable Jégtánc

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

észrevettem, mit tesz egy nővel, ha izgalmas férfi van a közelében.<br />

A legkevésbé sem érdekes nő is kivirul és megszépül ettől.<br />

Ugyanez fordítva is igaz. Ti ketten állandóan stimuláljátok egymást.<br />

Igaz barátom mostanában férfiasabb, mint valaha, és te is<br />

valamelyest ritkábban viselkedsz kölyökmód.<br />

– Na és?! – nyehegte Jade. – Azt hiszed, jó így nekem?!<br />

– De nem is túl rossz, igaz!? Ha valami újszerű szeszély lepi el<br />

az agyadat, azonnal kimegy a fejedből Bárd.<br />

– Sose teljesen.<br />

– Jó. Majd elmúlik, vagy elsodor benneteket. Így nem marad.<br />

– Mondd csak, Tilton, amikor tizenhét éves voltál, lehetett sejteni,<br />

milyen leszel majdan?<br />

– Legfeljebb sejteni lehetett. Az ember állandóan változik,<br />

fiatalabb korában viharosan, később megállapodottabb ritmusban.<br />

Általában szeretjük másokra kenni rossz sorsunkat, én belátom:<br />

sajátkezűleg szúrtam el az életemet. Nem jöttem rá, pedig<br />

üvegtiszta: a kreatív periódusok kiégett időszakokokkal váltakoznak;<br />

én mindannyiszor kétségbe estem, ha nem keresett fel a zene, azt<br />

hittem, vége a tehetségemnek, az alkoholhoz menekültem, s végül<br />

már valósággal bujkáltam a fejemben formálódó dalok elől.<br />

Imádtam az önsajnálatban dagonyázni. Egy napon rádöbbentem,<br />

mennyi mindent hagytam kifolyni az ujjaim közül. Ha újra elapad<br />

bennem a dal, nem biztos, hogy túlélem a passzív szakaszt. Talán<br />

nem is kellene túlélnem. Szinte mindent elmondtam.<br />

– Fenét mindent. Nap mint nap tanulok tőled valamit. Még<br />

rengeteg dolgod van.<br />

– Ha elmegyek is, veled maradok; erre csupán a szeretet képes.<br />

Morganné a csukott ajtó mögül vacsorázni szólította őket.<br />

Letelepedtek a mahagóni-burkolatú ebédlőben, lámpa csak a<br />

bárpult fölött világított, az asztalokon gyertyák riszálták sárgás<br />

lángjukat, a párkányon is különböző nagyságú gyertyák sorakoztak,<br />

a tükrös ablaküvegben bámulván magukat; odakinn a sötétség<br />

azon fáradozott, hogy teljessé válhassék, ám a földet és a fákat<br />

borító hó izzása zöld-ezüstre fakította az éjszakát. A szél fütyült,<br />

dobogott, ledöntögette az ágakra vastagodott havat, átfújta a tó<br />

fölött, és keresztülsodorta a hegyen. Gomolyfelhőket hajkurászott,<br />

de azok fogytával többé nem boldogult; az újonnan érkező

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!