Fable Jégtánc

másként.
A pasas tehát célba vette a dzsip bal hátsó kerekét, és kilőtte a
tárat.
Jade imádkozott. A lövések célt tévesztettek.
A terepjáró a tóra vágtatott.
Leonard Cohen önfeledt éneklése elfedte a jég recsegését.
Ha recsegett egyáltalán.
Jade toronyiránt szelte át a tavat, a kormányt nem babrálta,
nehogy megcsússzanak, a gázadagolással is vigyázott.
Rhandi elhalóan nyöszörgött hátul.
Akárhogy is, szép út volt. A fagyott víztükör vakítóan csillámlott,
tündökölt körülöttük.
Közelgett a part.
Jégjáró lendületből felszaladt az emelkedő tetejére.
Jade finoman fékezett. A kocsi megpördült, és megállt.
– Rhandi – sóhajtott a lány. – Jól vagy?
A furgon a tó közepénél járhatott, midőn vezetője
elbizonytalanodott, majd pánikba esett.
A rémült kapkodás nem segített a kormányozhatatlanná tébolyult
kocsin.
Rettenetes, hegyomlás-szerű döndüléssel beszakadt alatta a jég.
A furgon eltűnt a mélyben.
– És? – kérdezte Renis, amikor Jade idáig ért beszámolójában.
– A pacákok kimásztak a furgonból, én pedig szárazra segítettem
őket. Azóta a Bastille-ban melegednek.
– Erről ne beszéljen Sachelnek – tanácsolta a férfi.
– Ne aggódjon. Vigyázok az idegeire – felelte a lány.
Köszönt, és elrohant, ezer dolga lévén. Roskadásig bevásárolt a
másnapi vacsorához, azután testfürdőt vett, és felkeresett egy
nőorvost, mondván, hogy valamilyen kíméletes fogamzásgátlóra
volna szüksége.
A jóságos arcú, gyengéd szavú doktor megvizsgálta, majd
leültette az asztala mellé. Sokáig elmélyülten szemlélte a tollát,
majd egy szöszmőt, mely átlebegett a szobán. Megreszelgette a
torkát, és végre Jade-re nézett.