Fable Jégtánc

fáradozó festőt.
Citrom megkönnyebbülten visszacsukta a csomagtartót. A fedél
alatt rekedt szerelő ernyedten lógott a kocsi hátulján.
Jade partnere készre keményedett. A polchoz ugorva hajigálózni
kezdett a szerszámokkal. Súlyos fémtárgyak röpködtek.
A lány felkapott egy hegesztőmaszkot, és pajzsként az arca elé
tartva közeledett a pasashoz.
A fickó úgy döntött, hogy nehezebb fegyverzethez nyúl.
Belecsimpaszkodott a könyökénél álló satuba, ám megmozdítani
sem bírta azt, mivel csavarok fogták tartóbakjához. Míg a satuval
vívott, Jade lábnyújtásnyira megközelítette.
A lány a levegőbe emelkedett, és kirúgott. Lefelé ereszkedtében
elsütötte ökleit, egyiket a másik után.
A bűvészinas lehanyatlott.
Citrom végzett a festővel. Az ájult fickót mormoló
kegyeletnyilvánítás közepette az aknába gurította.
Jade a Mercihez pattant, s mindenekelőtt megszabadította az
ájult szerelőtől.
A hongkongi átvette tőle a lankadt testet, és a gödörbe görgette,
társa mellé.
A lány az ablakokra csirizelt újságpapírra vetette magát. A szélek
könnyedén szakadtak, a közepe viszont prímán tapadt. Dühödten
körbekarmolászta az autót, ám mindenütt ugyanazt tapasztalta.
– Menjünk már! – türelmetlenkedett Citrom.
Jade a kormány mögé vetette magát, és elárasztotta vízzel a
szélvédőn feszülő újságoldalakat. Beindította az ablaktörlőt. A betűk
szétkenődtek, a sajtódarab foszladozott, túrósodott.
– Tekerd le az ablakokat! – kiáltotta a hongkonginak. A gyűrű
melengette az ujját. – És tartsd nyitva a szemed!
Beindította a motort.
Citrom az ablaktekerőket keresgélte, majd hirtelen felfogta, hogy
nemrég lezajlott egy technikai forradalom.
Végre rálelt a megfelelő gombokra. Az oldalablakok hangtalanul
lesiklottak.
Jade a kapcsolókarokat rángatta. A kocsi elején, hátulján víz
áradt, a csökönyös papírcafrangokkal küzdő lapátok sivítottak.
A látási viszonyok hajszálnyit sem javultak.