Fable Jégtánc

eleüríthette tárát az ellenséges objektumba.
Jade ügyet sem vetett a többi zöld mellényes játékosra; közöttük
rohant fel a lépcsőn, elképedésük folytán eltalálatlanul, és a három
rossz arcú fickó háta mögé lopódzott.
Kifüstölte őket tuti fedezékükből, nem hagyott nyugtot nekik, de
azok is jók voltak, s ráadásul feketék: beleolvadtak a terem
sötétségébe, elsurrantak előle, hátba támadták.
A lány azon fáradozott, hogy külön tartsa és egyenként
becserkéssze őket.
Éppen az opálos szemű fickóra vadászott, amikor a töltőhelyről
visszafelé tartó Bárd meglőtte őt.
Jade érezte, hogy mellénye bebizsereg; valósággal megdermedt,
holott fedezékbe kellett volna sietnie, mivel találat esetén a
lézer-flinta néhány másodpercre használhatatlanná vált.
Félfenéken kuporgott egy paraván mögött, tudván tudva,
mekkora hibát követ el, midőn a lyukacsos bőrű srác előtte termett,
s közvetlen közelről, hidegvérrel háromszor belelőtt, majd otthagyta,
hiszen nem volt több élete.
Jade lebotorkált a töltőhelyre; rémlett neki, hogy elment Tilton
mellett, s a szaxis döbbenten bámulta feldúlt vonásait.
Jade rémülten töprengett.
Amint személyessé vált a harc, elfeledett mindent, amit Nazir
termeiben tanult, s noha a küzdelem nem élesben zajlott, mégsem
volt többé játék.
Fejben tartotta, hogy itt és most nem számolhat le a fickókkal, de
az adott keretek között sem tudott fölébük kerekedni, egyszerűen
azért, mert valósággal fojtogatta a gyűlölet.
Hibát hibára halmozott, csaknem piramist épített belőlük, s
csupán Tiltonnak köszönhette – földöntúli arckifejezése láttán a jó
szaxis az őrangyalául szegődött –, hogy nem végezték ki többször.
Amikor letelt a játékidő, és kellékeiket letéve elhagyták a termet,
Jade nem mozdult az értékelő-lapért. Sötét letargiában,
félrehúzódva állt, percenként harmincat lélegezve, mégis fuldoklón.
Pánik; ez a pánik! Tudta, döntenie kell, mit tegyen. Bizonyosra
vette, hogy a fickók nem emlékeznek az arcára, csak azért hajtottak
rá, mert ő kezdett velük; ám ha most elengedi őket, talán sosem
bukkan rájuk többé.